English

Egy nap a városban

Szabadulószoba 3.0: Ha eddig nem érdekelt, ez akkor is beszippant

szucsadam 2018 október 30.
Címkék: játék szabadidő

Amikor megkerestek a MystIQueRoomtól, hogy szeretnének megjelenni a blogon, még nem sejtettem semmit. Elmondtam nekik, hogy mi magunktól fedezzük fel a várost, ha ők megkeresnek, az onnantól csak PR együttműködés lehet, a posztban szigorúan feltüntetve. És feltétel, hogy egyébként is írnánk róluk, tehát hogy amit csinálnak, az jó.

Voltam korábban már szabadulószobában, és láttam többet Budapesten. Oké, nem láttam mind a száznegyvenet, amennyi állítólag a városban van, de általában kialakult egy képem erről. A legtöbb ilyen szoba egy lelakott szuterénben kapott helyet, amit úgy nagyjából felújítottak, de azért annyira nem. A dohos falak szagát érezni belépéskor, itt kell megtalálni a kulcsokat a lakatokhoz, hogy továbbmehess a következő szobába. Igényességről, profi kialakításról csak elvétve lehet beszélni.

Úgyhogy eléggé elámultam a Szent István körúton, amikor megmutatták a két új szobájukat a srácok:

A kivitelezés igényessége volt az első meglepetés, amivel beleépítettek egy komplett kalózhajó-orrot a 6 x 6 x 6 méteres kockahelyiségbe a Kalóz-öbölben, a hajón pedig fel lehet menni a tatra, a hajótérbe, a kapitányi szobába és még egy másik helyre is. A másik szobában (A Vastrón) a Trónok Harca elevenedik meg, egy lovagi tanácsteremben vagy miben kezdünk, és titkos ajtókon és átjárókon keresztül elég menőn kialakított termekbe juthatunk, egész a Vastrónig.

dsc03110.JPG

Meg egy ponton a készítők arca is visszaköszön.

dsc03114.JPG

A másik meglepetés az volt, hogy nem láttam egyáltalán lakatot.

“Itt nincsenek lakatok”

- mondta Szalontay Márk, az ügyvezető. Ez már a harmadik generációs szabadulószoba, itt már minden zárat alternatív módon kell kinyitni. Fújni kell, megadott hangot kiadni, megadott dolgot csinálni másik megadott dolog után. Az érzékelők speciálisan erre a feladatra állnak be, és külön ezekbe a szobákba gyártatták őket.

A szabadulószobákhoz már lehet konfekcióérzékelőket rendelni, egy iparág állt rá erre. Mi ilyet nem vásárolunk, itt minden saját ötlet, saját fejlesztés és kivitelezés

- mondják a srácok és ez eléggé meglep. Hogy az építőipari munkaerő-krízis közben ők ilyen fejben elképzelt “ott bedobod a labdát és elcsavarod, amott kijön valami más” szerkezeteket építtetnek meg a szakikkal, miközben a falak mesterségesen kopottas, mégsem gagyi hatást adnak vissza hungarocelből koptatva, felületkezelve, festve.

“Szobrászművész készítette.”

kaloz2.jpg

Egyébként maga a MystIQueRoom Room már több éve működik, az első pályákat a mai napig megtaláljuk a föld alatt, ugyanitt. Meg az összes többit, amit azóta álmodtak meg, köztük a fent olvashatóakat is. Van itt japán ihletettségű pálya, a Sógun árnyéka:

unadjustednonraw_thumb_1170.jpg

A Katedrális, amikor szerzetesnek öltözve keressük a térképet. Itt például egy alkalommal egy orgonát is megszólaltatunk, csak épp nem mindegy, hogyan.

unadjustednonraw_thumb_117b.jpg

unadjustednonraw_thumb_1178.jpg

Az Időgépben steampunk szobákba jutunk, ahol egy bámulatos fogaskerekes szobában is kutakodhatunk:

Jellemző, hogy annyira komolyan gondolták a berendezést, hogy egy steampunk szobába az időkijelzőre sem tartották megfelelőnek a monitort. Inkább egy elég drága megoldást választottak, egy nagy Nixie órát:

dsc03150.JPG

dsc03158.JPG

A Fáraó sírjában egy régész dolgozószobájában kezdünk, innen igazi sírkamrát kell megtalálni:

dsc03135.JPG

A Wollongong Tornya kicsit elüt a többitől, ez egy minimalista szoba, egy trükkös láda pepita ajtajainak kinyitása a cél.

dsc03143.JPG

Összesen 70 embert tudnak egyszerre szórakoztatni 9 pályán, tehát nagyobb cégek csapatépítőjébe is könnyen beilleszthető itt egy órányi játék. Mindenki tud egyszerre kezdeni, és nagyjából egyszerre végezni. A játék szerves részét képezik a játékmesterek, akik kint monitoron és mikrofonokkal figyelnek minket: ők pontosan tudják, hogy mikor akadunk el annyira, hogy érdemes adni egy lökést nekünk, vagy akár csak meg kell erősíteni, igen, most ezzel a problémával kellene foglalkozni, és nem valami egész másfelé kell keresgélni. Az oldalunkra csíptetett rádión néha bejelentkezik, ha úgy érzi, elkél a segítség, de mindig megkérdezi, hogy súghat-e.

Aki szeretne a vesztést is kockáztatva magától menni előre a csapattal, hajrá.

Mi a Katedrálist próbáltuk ki Ágival, a csapatépítőket szervező túraangyallal, Misivel, az Én Menő Lakásom építésszervezőjével és Bálinttal. Marha nagy élmény volt, pedig itt még akadtak lakatok is bőven: ezt Márk második generációs szobának tartja, vagyis még van lakat, de akadnak ennél nagyobb élményt adó feladatok is, vegyesen. Egy piactéren kezdünk, ahonnan tarot kártyák és labirintusfejtés segítségével végül bejutunk a Katedrális épületébe, ahol zenélve, mágnesezve és egy triptichont megfejtve jutunk el végül a kijáratig. Azt hiszem, nem spoilereztem semmit.

img-2932.JPG

Szóval baromi jó volt egy igényesen kivitelezett és rendben tartott, sok agyalással kialakított, második generációs szobában játszani, és még durvább volt látni a harmadik generációt. Külön kértem a fiúkat, hogy ne mutassanak be sok trükköt, mert szeretném végigpróbálni a termeket, amiket egyébként már külföldre is exportálnak. Igen, bejelentkeznek mondjuk Franciaországból, hogy nekik kell a Vastrón szoba, ők meg legyártják, szállítják, szerelik, kulcsra készre, elektronikával, spéci érzékelőkkel, faldekorral és minden berendezési tárggyal együtt.

Itt tart ma a Magyarországról startolt, mára világhírnévnek örvendő találmány, a szabadulószoba fejlődése. Engem így, ebben a formában a MystIQueRoom beszippantott, de nem én vagyok a legváratlanabb új vendég: cégek HR osztályai is kibérlik a helyet néha, hogy itt szervezzék le a felvételi beszélgetéseket. A jelentkezőket beterelik a szobába, és megnézik, ki milyen szerepet vesz fel, illetve ha ráosztják emberekre a vezető szerepet, hogyan viselkednek.

Mondom, ez már nem a koszos szuterének időszaka.

Disclaimer: a MystIQueRoom az Egy nap a városban hirdetője.