English

Egy nap a városban

Na végre, egy újabb elhivatott pékség - Le petit boulanger

szucsadam 2018 szeptember 28.

Én már lassan feladtam. Van egy erős, egyre erősebb kézműves pékközösség Budapesten, akik nemcsak ismerik a jó kenyér elkészítésének menetét, de hajlandóak is annyi ideig készíteni egy veknit, amennyi idő alatt tökéletes lesz. Etetni a kovászt minden nap, megvárni a kelést (nincs kelésgyorsító), dagasztani, és így tovább. Elutasítani minden adalékanyagot.

Ezek a pékek már csoportba is szerveződtek, és egységet alkotnak. A legjobbak neveit, az á table-t, az Artizánt, a a Jaques Lisztet, a Marmorsteint, a Panificio il Basilicót, a Pékműhelyet, a Pipacs pékséget már három-négy éve ismerjük legalább, és ez alatt a három-négy év alatt ők terjeszkedtek valamennyire, de új szereplő alig bukkant fel (azért akadtak, például a Három tarka macska, a Kiskovász vagy a - reméjük most már tényleg - nemsokára nyíló Nor/ma, amiről majd írok tesztet). Pedig a piac kong az ürességtől, úgy értem a kenyeret szerető embereknek, hacsak nem Budán laknak, sokszor kilométereket kell megtenniük egy igazi kovászos, liszt-víz-só triumvirátusért.

Pedig annyira van igény erre, hogy tízszer ennyi pékséget is elvinne a város.

Most a Mészáros utcában - megint Buda, természetesen -, nem messze a város legszórakoztatóbb, Karinthy lelkületű zöldségesétől nyílt egy hely, A kis pékinas. Hát lássuk.

dsc02768_1.JPG

Látványpékség látható a bejárattól jobbra. A pult mögött egy érett korú férfi, a kiállásából nyilvánvalóan következik, hogy a cégkönyvekben is említik a nevét. Kérdésemre (“Ön a pék?”) el is árulja gyorsan, hogy az egyike a tulajdonosoknak, akik korábban a szálloda-vendéglátóiparban dolgoztak. “A kovász ott van valahol hátul?” - jöhet a kovászos kenyerek szerelmeseinek következő beugratós kérdése, ha új helyre mennek. Persze, ott van, etetjük naponta, akkor is, ha szabadnapos a pék.

The beginning of a beautiful friendship.

Az árak visszafogottnak tűnnek. 390 a fél kilós félbarna, tömör állag, szép héj, rozsos beütésű íz. Összességében nagyon jó kenyér, a kelesztéssel kellene még kísérletezni. Vannak különleges variációk is, a céklásba céklacsíkokat sütöttek például. Valamiért a látványról beugrik a Thompson M1A1 géppisztoly, nem értem, miért.

A kakaós csiga is jó, lehetne kevésbé nyúlósabb, a vajat is lehetne még válogatni. Ami nagyon bejött, az a vajmentes, de tejes kakaós babka:

dsc02773.JPG

Hiába óriási, ha otthon nekiállsz enni, végzel vele fél óra alatt. nincs megállás.

És ha már a méretről beszélünk, készítenek szülinapi kakaós csigát is, a lenti kép NEM perspektivikus csalás:

 

Árulnak még eclair-t, sós karamellt, galette-et, kétféle bagettet - kovászosat és franciát. A pékség már most kiérdemelte, hogy a valódi kézműves pékségek - nem a “kézműves” szakmarombolók - között emlegessük, és bennük van a potenciál, hogy egy éven belül tökéletes kenyereket adjanak. Hajrá, ti meg látogassátok őket, ha útba esik, mert érdemes.

A kis pékinas-Le Petit Boulanger
Cím: 1016 Budapest Mészáros u. 2.