English

Egy nap a városban

Miért zár be egy fantasztikus helyen lévő remek bisztró, amit nagyon sokan szeretnek?

szucsadam 2017 június 23.
Címkék: gasztro városkép

Van egy tér Budapesten, ami valamilyen különös okból elsőként telik meg élettel tavaszonként. Ennek, az a gyanúm, hogy két oka van.

Az egyik, hogy a tér gyönyörű. Leülni itt egy padra felér egy tartalmas kikapcsolódással, nem kell mást tenni, mint nézegetni körbe.

A másik ok, hogy a tér nagyon pici. Így a “megtelik élettel” állítás 5-6 ember együttállása esetén beteljesül

Ez a Lőrinc pap tér. 

dsc02323.JPG

dsc02345.JPG

(a képek márciusban készültek)

Ez az elnevezés, ha feltekintünk a jezsuiták által épített Jézus Szíve templomra, tökéletes békével és nyugalommal tölt el minket. De ez a Lőrinc pap nem egy afféle Néri Fülöp volt, Dózsa György alvezéreként vett részt a felkelésben, mígnem máglyán elégették az előtte ceglédi plébánosként tevékenykedő, harcos lelkészt.

Nagybotú Mészáros Lőrincnek is hívták.

Mekkora mázli, hogy végül nem így hívják a teret.

Szóval a hely fantasztikus, de olyan pici, hogy egy szállodán, és a templomon kívül már csak egyetlen vendéglátóhely fér el rajta. Úgy esett, hogy egy nagyon jó hangulatú, dizájnos, sok szempontból imádnivaló étterem volt itt. A Matrjoska orosz bisztró.

Épp most akartam írni róla posztot, amikor észrevettem, hogy bezárt.

A Matrjoska egy laza, könnyed étterem volt, ami mégis komolyan vette magát. A pincérek nagyon odafigyeltek, miközben a rövid étlap pont azokat a fogásokat hozta, amiket egy orosz bisztróban látni szeretnél. Borscs és szoljanka leves, mindenféle pelmenyi, marha pofa, mangalica, bélszín Stroganoff módra. Hideg előételek, sok-sok féle vodka, mindezt teljesen baráti áron.

Az egyik pincér annyira barátságos volt, hogy még cigivel is megkínált minket, amikor egyszerre mentünk ki egy kis “szünetre”. Borzalmas íze volt, orosz cucc, kevés dohánnyal. Fillérekért lehet hozzájutni, gondolom.

Szóval a Matrjoska bezárt. De ennek az okát sosem találnátok ki.

Nem azért zárt be, mert nem ment jól. Sok vendég volt, törzsvendégek, a hely tényleg megérte a rendszeres látogatást, ha orosz kaját ettünk volna, de az Arany Kaviár ünnepélyességéhez momentán nincs kedvünk vagy pénzünk. Nem azért zárt be, mert bezáratták, vagy ellehetetlenítette a kerületi vezetés. Nem azért, mert elfáradt a tulajdonos, aki élete hátralévő részében inkább egy tengerparton ücsörögne.

Natasa, a tulajdonos azért zárta be az éttermet, mert egy éve vegetáriánus lett, és alkoholt sem iszik, így folyamatos lelkiismeret-furdalást érzett, hogy mások hússal és alkohollal kínálgatásából él. 

Lelkiismereti étterembezárás történt. És hogy mennyire őszinte ez, arról Natasa egy érzelemtől túlfűtött videóban győzött meg. Ilyen búcsúzást én még nem láttam. Megértem őt, noha sajnálom a döntés eredményét.

Megpróbáltam megkérdezni Natasát, lesz-e vegetáriánus folytatás alkoholmentes vodkákkal, de nem sikerült elérnem. Így most lóg a levegőben a Lőrinc pap tér, Budapest legcukibb terének a sorsa. 

Nagyon szurkolok, hogy Natasa kitaláljon valamit, amivel tud azonosulni. Ha mégsem, akkor szurkolok, hogy ne valami pénzfejő hely nyisson itt, hanem maradjon meg a Matrjoska laza meghittsége. Nagy kár lenne, az egyik kedvenc terem sorsa áll vagy bukik most a következő hónapokon.

Ha ti nyitnátok egy jó helyet a Mészáros Lőrincről elnevezett téren vagy máshol, itt találjátok a segítségemet ehhez.