A Nemzeti Galéria mindig tudja, hogyan kell az évszakra rátenni egy lapáttal: tavasszal vagy nyáron rendszerint olyan színes, vidám kiállítások vannak itt, hogy kilépve a várból legszívesebben táncra perdülnél a Savoyai Jenő szobor körül, mint egy Audry Hepburn filmben.

Télen meg megkaptuk Ország Lilit, hogy a várból kilépve, a sötét, hóval borított városban botorkálva olyan zenéket akarj hallgatni, mint a My heart's in the highlands Else Torp előadásában.

Aki ezek után sem akarja levetni magát a várfalról, az átment az Ország Lili-teszten, bírja a gyűrődést.

Mondjuk Ország Lilinek pont sokkal több jutott gyűrődésből az elviselhetőnél, ami hatással is volt egész pályájára: kislányként egy téglagyár udvarán várta, hogy haláltáborba szállítsák, és bár sikerült megszöknie és túlélnie a második világháborút, ez a szörnyű várakozás bevésődött és megváltoztatott mindent.

Személyisége a történtek hatására bizonytalan, festészete sötét és útkereső maradt egész életében, viszont az útkeresés a művészetben már semmilyen módon nem kapcsolódik a bizonytalansághoz, csak a kísérletezéshez: Ország Lilit számos hatás érte életében, amik később fordulópontkén jelentkeztek a képein, ezek miatt váltották a téglagyáras eseményekből táplálkozó falas képeket később transzcendens elemek, majd jelentek meg városalaprajzok a prágai zsidó temetőben tett sétája után.

A kiállítás ettől zseniális: nagyon jól szemléltei a fordulópontokat egy önmagában bizonytalan művész életében, akit pont ez a bizonytalanság tett szabaddá, emiatt mert egyik pillanatról a másikra gyökeresen változtatni korábbi stílusával és ennek köszönhetően jutott el végül a 48 festményből és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozatig, amit egy labirintusszerű térben mutatnak most be a Nemzeti Galériában.

Ha a térdcsapkodós gurgulázva röhögésre vágysz a hétvégén, akkor szerintem hagyd ki az Ország Lili kiállítást, de minden mást esetben nem is lehetne adekvátabb program egy havas januári szombaton ennél (jó, leszámítva persze a szánkózást és a hógolyózást).

Ország Lili: Árny a Kövön
Magyar Nemzeti Galéria
2017. március 26-ig.