English

Egy nap a városban

Séták Budapest peremén - Ómátyásföldi nyaralók

szucsadam 2014 június 27.

Legutóbb Rákospalotával kezdtem a Budapest külső kerületeinek felkutatását, most Mátyásföld van soron. Miközben a belvárosban minden héten új helyek nyílnak, és nagy a pörgés, addig a város szélein lassan, komótosan halad az idő. Vagy, hogy a Kazinczy utcából idézzek:

fotó_2.JPG

Szóval Mátyásföld tökéletesen ideális hely, ha kutyát sétáltatnánk, lemozognánk a túlméretezett ebédet, vagy egyáltalán: megismernénk jobban a városunkat, amiben élünk, és nem csak a középső kerületekből, de mind az 525 négyzetkilométeréből kiválogatnánk a legjobb részeket.

Ahogy az előző részben Rákospalota, ez a környék is nyaralóövezet volt. Pontosabban nyaraló település: 1933-ig Cinkotához tartozott, aztán önállósította magát, nagyközséggé avanzsált. Nem sokáig, hiszen 1950-ben hozzácsapták Budapesthez, így önállóan tizenhét évet élt csupán.

De a története még régebbre nyúlik vissza: már 1887-ben megalakult a település, és még ebben az évben szemet vetett rá Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója. Itt vadászott ugyanis, amikor rájött, hogy az akkor már tervbe vett cinkotai HÉV erre megy majd, és a területek értékesek lesznek. Úgyhogy megvásárolta a mátyásföldi területet, majd gyorsan barátaival közösen érdekközösséget hozott létre, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét. Meghatározták, hogy az utcák 15 méter szélesek lehetnek, és a telkek nem lehetnek kisebbek 1200 négyszögölnél, a vevők pedig beléptek az egyesületbe. Ahol rend volt, mert, idézem:

"minden vevő tűrni tartozik a telkére az átírás alkalmával telekkönyvileg bekebelezett ama tulajdonjogi korlátozást, hogy magát az egyesület mindenkori alapszabályainak és a közgyűlés, valamint a választmány jogerős határozatainak aláveti.”

forrás: Wikipedia

Fantasztikus egyébként itt sétálni, nézelődni. A régi, sokszor felújított szecessziós paloták, kovácsoltvas kapuk, indákkal eltakart emléktáblák izgalmas hangulatot adnak a környéknek, a platánok és gesztenyefák pedig annyi árnyékot, hogy nyári kánikulában is köszönjük szépen, jól megvagyunk itt.

P1200470.JPG

P1200418.JPG

P1200427.JPG

P1200448.JPG

P1200459.JPG

P1200415.JPG

P1200425.JPG

P1200479.JPG

Tutira kétszer körbesétáljátok a Mátyásföldi Szent József Plébániát, Paulheim József alkotását.

P1200429.JPG

És persze itt van a névadó Mátyás mellszobra, Mátray Lajos alkotása, amit 1896-ban avattak fel.

P1200476.JPG

Parkoló autók ritkán rontják az összképet:

P1200445.JPG

Az itt lakó híres embereket nem sorolnám fel, ami fontos, hogy itt született és máig itt él az Urbanista blog szerzője, Dávid, ezúton is üdvözöljük kedves bloggertársunkat. Jövő kedden lesz a szülinapja, úgyhogy Isten éltesse.

A posztban erről a területről volt szó: