Pasta pont. Így ejtik. Ugyanazok csinálják, akik a Leves.-tal kisebbfajta gasztroforradalmat csináltak, főként az egyetemisták között. Akkor még csak a nálunk megjelent írás után duzzadt fel akkorára a vendégkör, hogy sorok alakultak ki az étterem előtt. A második helyükről viszont még egy szót sem írtunk, hivatalosan még be sem jelentették, hogy üzemelnek, mégis ekkora sor kanyargott a Kálvinon a csendes nyitás második napján:

A koncepció pont olyan egyszerű, mint a Leves.-ban, 990 forint a tészta, akármelyiket választod, az étlap meg naponta változik.

Amikor érkeztem, kedden, fél kettő körül, elég aggasztó volt a helyzet, a hosszú sor ugyanis képes azonnal elvenni a kedvem szinte bármitől. Aztán erőt vettem magamon, beálltam a végére, és elkezdtem aggódni, hogy ilyen tömeg mellett lesz-e még miből választani, mire sorra kerülök. Az izgalom akkor hágott a tetőfokára, amikor elértem a bejárathoz: itt még nem vagy a célban, áll előtted vagy 8-10 ember, kár bizakodni.

Szóval épp a bejárathoz értem, amikor a kedves és vicces pénztáros lány felemelt egy táblát, rajta a Bolognai szóval, és félénken, szinte suttogva hozta a tudtunkra, hogy csak ez maradt, a többi szósz elfogyott. Jó lesz az is.

Már csak abban reménykedtem, hogy legalább a bolognaiból marad, mire sorra kerülök. Végeredményben egyébként nem volt olyan vészes a helyzet, kábé 9 percet kellett várni a sor végétől a kaja átvételéig, mert a fiúk nagyon gyorsan dolgoznak, főzik a tésztát, melegítik a mártást, szórják a sajtot, csinálják az ételt. Részfolyamatokra osztották a feladatokat, mindenki rutinos mozdulattal végzi, amit rábíztak, így pillanatok alatt képesek tucatnyi embert kiszolgálni. De van, hogy ez is kevés.

És akkor nézzük az ételt. Jópofa dobozban érkezik, amiből akár menet közben is meg tudod enni a tésztát, de vannak padok is a Pasta. előtt, csak találj rajtuk helyet. Szóval a bolognai: jó irány ez. Nem mondom, hogy hibátlan a kaja, de a fiúk is azt kommunikálják, hogy még tesztüzemmódban (ki olvasott tésztaüzemmódot?) működnek, ezért kisebb problémák akadhatnak.

Kezdjük azokkal, amikbe belefutottam: pulykát rakni a bolognaiba blaszfémia. Ilyet egy úr egyszerűen nem tehet. És lehet, hogy valaki elő tud ásni egy receptet, amiből majd kiderül, hogy az etruszkok is pulykával csinálták, vagy kiderül, hogy ez valami Európán végigsöprő trend, nem érdekel, a pulyka a bolognaiban a Sátán műve. Aztán: a tészta jó volt, de nem hibátlan, picit túlfőtt.

Minden egyéb kiváló volt. Még a tészta is amúgy. A szósz íze remek, tök jól összeállt a paradicsom, a répa, a bor, az oregánó meg a bazsalikom, és a fiúk nem finomkodtak a fűszerekkel, jó, erős kaja ez, aminek még a csajos húst is majdnem meg tudjuk bocsátani. Főleg, hogy a részletekre is figyeltek, jó a tálalás, a sajt sem a legolcsóbb trappista, tele van paradicsommal, igazi kajával, semmi por meg tartósító meg hasonló marhaságok, egyszerűen csak étel.

Kaptunk egy új helyet, ami megint említésre érdemes, és komolyan mondom, ilyen most már naponta történik Budapesten. És ezek a helyek meg is telnek emberekkel. És a régi jó helyek sem ürülnek ki. Legfeljebb a régi rosszak. Jó ez, nagyon jó.

Pasta.
Budapest, IX. Kálvin tér 2.
06302417760