Ebben az ügyben csak vesztesek lehetnek. Nem arathat totális győzelmet az, aki nekitámad az egyháznak, amiért az védi, ami az övé. De azt is simán lehet támadni, aki szerint normális dolog a világvárossá váló Budapest közepén egy közpénzből felújított tér fontos részét elzárni az emberek elől. A főtemplom előtti lépcsőn ücsörgés, beszélgetés, piálás a világ összes fontos nagyvárosának állandó díszítőeleme, hangulatfokozó, ami jobbá, és nem rosszabbá teszi a hétköznapokat. Kár ezt a folyamatot akadályozni.

Visszatérve az eredeti gondolatra nyilván mindenki érti a problémát, reggelente arra ébredt az egyház, hogy valakik összehugyozták, borral telelocsolták, szeméthalmokkal temették be a Bazilika lépcsőjét és ez bizony annak ellenére sem jó, hogy a világon máshol sem történt volna ez másképp. A világ többi pontján viszont vette volna magának a fáradtságot az önkormányzat, és kora reggelente nagynyomású mosókkal meg szemétszedőkkel lepte volna el a környéket, hogy a kecske is, meg a káposzta is, ugye, tegye a dolgát.

Mindegy, lényeg, hogy nálunk másképp történt és elkezdték szétbontani a Bazilika környékét, hogy kerítést húzzanak fel köré. De ez csak az egyik pofon volt. A másik, és ez már sokkal idegesítőbbnek tűnt: az a bejelentés, hogy szeptemberig tartanak majd a munkák. Szóval az egész nyarat, turistaszezont átdolgozzák a gusztustalan kordonokkal körbevett Bazilika főlépcsőjénél.

Az ügy nem zárult minden elemében megnyugtatóan, de két jó hírem mindenképp van.

Az első, hogy a munkálatok láthatóan a végükhöz közelednek, a leborított lépcsőket helyreállították, a kerítések a helyükre kerültek, már csak a kapukat kell felszerelni. Szóval szeptemberig biztos nem kell várni:

A másik jó hír az, hogy ha már a funkciójukkal nem is értünk egyet, az esztétikájukkal nem lehet problémánk: a kerítések szépek.

Ráadásul ha tágra nyitják a kapukat, akkor a késő esti órákig továbbra is lehet majd ücsörögni a Bazilika lépcsőjénél. Persze a nyár esti borozgatásnak ezzel is véget vetettek, de az alsó négy sorba, a kerítések alá szorulva még azért szövődhetnek életre szóló borbarátságok.