Legalábbis az, amit az Egri csillagokban használtak díszletként. Még ma is áll.
Körülbelül egy hónapja néztük meg az Egri csillagokat családilag, talán tíz év kihagyás, vagy még több után. Akciós volt a dvd, beszereztük, elkezdtük nézni, és mély megdöbbenéssel nyugtáztuk, hogy a 42 éves film még ma is teljesen vállalható: Jumurdzsáktól úgyanúgy összeszorul a gyomrom, mint ötévesen, a csatajelenetek nemcsak a rendszerváltás óta készült kínos hazai próbálkozások, hanem az amerikai CGI-operák mellett is megállják a helyüket (nyilván nem a tűzkerék), és a sztori lendülete is a helyén van.
Annyira elkezdett foglalkoztatni a film, hogy miután befejeztük, rákerestem a neten, és megtudtam, amit talán sokan közületek már eleve tudtak: hogy a film kedvéért egy komplett díszletvár épült fel Budapest mellett, amit azonban a mostani kor gyakorlatával szemben nem fából meg papírmaséból, hanem igazi kőből építettek.
Belevetettem magam a kutatásba. Indul most egy showműsor D. Tóth Krisztával az M1-en, amiben Kertész Richárddal együtt én is szerepelek Kriszta "hű fegyverhordozójaként", ennek hála pár hét alatt megtudtam, hogy kit kell kérdeznem, ha a filmről akarok többet megtudni. Pár telefon után eljutottam Széchényi Ferenc operatőrhöz, ő fényképezte az Egri csillagokat, és tőle tudom, hogy azért kőből épült fel a vár, mert más megoldás fel sem merült: emberek mászták meg, ugráltak rajta, egy valódi csatát vettek fel, amit más anyag nem bírt volna el.
Megtudtam, hogy az egri forgatás szóba sem jött, hiszen ott nincs már meg eredeti állapotában a középkori vár, ami köré ráadásul város épült az elmúlt évszázadokban, így képtelenség lett volna felvenni a pusztában játszódó csatajeleneteket.
A pilisborosjenői helyszín ezzel szemben nemcsak a természet és Budapest közelsége, hanem a mellette található, máig üzemelő katonai támaszpont miatt is telitalálat volt: onnan hozták ingyen a statisztákat. Széchenyi Ferenc szerint nekik is köszönhető, hogy a film alig 25 millióból, mai árfolyamon számolva körülbelül egymilliárdból kijött. Ez tényleg megdöbbentően alacsony összeg, a Hídember közel háromszor ennyiből, egy átlagos amerikai film 15-ször ennyiből készül el.
Persze ehhez azért ügyesnek kellett lenni, ahogy az idős operatőr mondta, tudni kellett úgy fényképezni egy félig megépített várat, mintha az egész lenne.
Akárhogy is, az a vár még ma is áll. Múlt hétvégén kinéztünk ezért Dórával, hogy lássuk, mi maradt belőle.
Itt kell leparkolni, ettől a ponttól már csak egy 20-25 perces séta:
és a romoknál is vagyunk. Menet közben is találkozunk izgalmas dolgokkal, például a teve-sziklával, meg ÉLŐLÉNYEKKEL:
A fő látványosság azonban a vár, ami meglepően jó állapotban maradt fent. Már ahhoz képest, hogy nem is az igazi:
Állítólag amerikai filmek forgatáshoz is használták, aztán a faelemek az idő szorításának engedve elkorhadtak, és a természet a sziklákon kívül mindent visszahódított:
A helyről egyébként sokan tudnak, amikor ott jártunk, több családba és egy osztálykirándulásba is belefutottunk, meg két olyan táblába is, ami megemlékezik a filmről:
Akinek van némi szabadideje, az nyugodtan látogasson ki valamelyik utolsó meleg hétvégén, egyrészt mert közel van, másrészt meg mert valódi és filmtörténeti jelentőséggel is bír a kamu Egri vár.