English

Egy nap a városban

A nappal kedves, éjjel bunkó lények birodalma

simon mondja 2010 augusztus 03.
Címkék: nomád

A nomád-sorozatban továbbra is Budapest legkellemesebb munkakörnyezetét keresem, ezúttal a Stex házba tévedtem a laptopommal. Valójában a választásom most nem spontán elhatározásból vagy baráti ajánlásból eredt, a főiskolai éveim alatt sokat jártam ide, egyrészt mert korán nyitott, és már akár az első előadás felénél le lehetett lépni, ha nem bírtuk tovább, másrészt mert a hely színvonala ellenére meglepően olcsón adtak reggelit, igazi házias jelleggel: tojásrántottát is lehet kérni egy bögre kakaóval.

Szóval ami jó hely volt a tételek kidolgozására és mellette a levezető tankörbiliárdhoz, alapvetően ugyanilyen jó lehet munkára. A napilapokat újságtartóval olvasgató idős urak és reggeli megbeszélést tartó fiatal vasaltingesek között, kilátással a József körútra, század elejéről származó emléktárgyakkal körbevéve kellemesen telik az idő. Persze azért itt is van néhány kellemetlenség.

A Stex házba könnyű eljutni, a hármas metróval a Ferenc körúti megálló közel van, a 4-es 6-os villamos megállójához meg pláne, ráadásul a Baross utcán haladó buszok és troli is megáll itt. Ötből öt pont jár tehát az elérhetőségért.

A belső tér legfőbb jellemzője, hogy világos, köszönhetően a rengeteg üvegfelületnek, ablaknak, ugyanakkor nosztalgikus, a falon mindenhol Stex Alfréd, a tulajdonos dédapjának emlékei találhatóak. Lehetőség van biliárdozni is, de ami a mi szempontunkból a legfontosabb, munkára teljes mértékben alkalmas, ötből öt pont.

Az italokat a megszokott belvárosi árakon adják, egy picit felülről közelítve. Viszont van, ami kifejezetten olcsó. Reggelizni például ideális hely, egy három tojásos sima rántotta 410 forint, de én inkább a hagymás, szalonnás, sonkás, gombás, sajtos tojást választom, egy három tojásos fullos reggeli így 640 forint. Gyorsan és olcsón lehet itt ebédelni is, a déli menü 850 forint, de hallatlanul kevés élvezetet okoz, vagyis ezt nem javaslom senkinek, inkább egy bőséges reggeli 11-kor. Ötből négy pont.

A felszolgálás minőségével munkaidő alatt semmi probléma nincs, azonban ahogy közeledik a záróra, a pincérek egyre kellemetlenebbek lehetnek. Egy alkalommal, talán a korábbi szemtelenségét magyarázandó, az egyik pincér megemlítette, hogy már majdnem húsz órája talpon van. Ez ugyan indoknak gyenge, mégis elképesztő szám, viszont azt is jelenti, hogy sok jóra nem lehet számítani az idő elteltével. Lehet, hogy estére a helyet a fent üzemelő játékterem szellemisége járja át. Mivel most elsősorban a nomádkodás szempontjából vizsgáljuk a helyet, ötből három pontot adok, az aranymetszés szabályai szerint.

A szolgáltatások közül a legfontosabb, hogy a hely nyolctól nyitva van, így könnyedén lehet itt kezdeni a napot. Az internet kábé egy-másfél megabites, és ha esetleg leállna a router, a szemközti Mc Donaldsé is elérhető. A klíma sokszor nem (vagy nagyon visszafogottan) megy, mivel a helyiség nyáron nyitott a terasz felé, viszont az a különös, hogy nem is igazán kell, a nagy melegben is kellemes a hőmérséklet. A rádió hangja megfér a háttérben, a mellékhelyiség rendben van, ötből négy pont.

Csajokból sajnos elég semmilyen volt a felhozatal, napközben egyébként is alig valaki tér be, azok nagy része pedig férfi. Este már egész más a helyzet, de ez a nomádot nem vigasztalja, ötből két pont, ez is csak azért, mert jó a kilátás a körútra, ahol azért el lehet kapni néhány pillanatot.

Összesen tehát 30-ból 23 pont, ami ugyan nem hangzik túl meggyőzően a korábbi helyek fényében, én mégis szívesen dolgozom itt. A hely hangulata és a tágas, fényes terek ideálissá teszik a munkához, a reggeli pedig a túléléshez nélkülözhetetlen kalóriákat kellemes, házias formában juttatja be a testbe. Az orkok pedig reggel még nem harapnak. Összességében tehát

AJÁNLOTT.

Ha te is a legjobb munkakörülményeket keresed Budapesten, és szeretnél értesülni róla, hol tesztelek és mik a benyomásaim, csatlakozz a facebookos csoporthoz!