English

Egy nap a városban

Hagyjuk szétesni a várost

simon mondja 2010 július 05.
Címkék: budapest

Itt a nyár, ha már ilyenkor is muszáj dolgozni, akkor vagy légkondicionált irodában, vagy egy kellemes parkban kell kihúzni azt a nyolc órát.

Ma a második lehetőség mellett döntöttem, gondoltam az V. kerületi városháza mellett található Erzsébet tér pont megfelel: eddig csak a Gödör felöli részen töltöttem hosszabb időt, főleg, mielőtt sikerült volna még teljesen leamortizálni azt a környéket, a buszmegállón túli, Bécsi út felöli oldalon csak néha átsétáltam, sosem töltöttem ott egy percnél hosszabb időt.

Mintegy 5-5,5 kilométer per órás tempóban szépnek tűnt.

Lassítva, megállva viszont kiderül, hogy egy szétfújt szeméthalom az egész, ahol képtelenség jó érzéssel leülni a fűbe a sok cigaretta miatt, ahol a székeket megrongálták, a járdát összetagezték, az asztalokra azonosíthatatlan eredetű gumiszerű anyagokat gyúrtak, némelyiket meg egyszerűen felgyújtották.

Egyszerűen követelem, hogy a drágán felújított közterekre rendeljenek ki három műszakban valami őrzővédő-céget, vagy figyeltesség rendőrökkel a környéket, mint New Yorkban és Európa számos országában, mert az nem buli, hogy nagy nehezen felújítanak valamit, aztán két-három év alatt hagyják szarrá menni, és akkor egy évtizedig úgy marad. A hátam mögött egyébként ez történik a belváros szívében:

Ne higgyétek, hogy túl konzervatív vagyok, esetleg szociálisan érzéketlen, de a város szép részeinek a szétbaszása egyszerűen nem tartozik a tolerancia tárgykörébe. 

Ez viszont itt a Szervita téren inkább vicces: