English

Egy nap a városban

Budapest legfurább elhelyezkedésű jókávésa nyitott egy jópizzást - ugyanott

szucsadam 2017 november 17.
Címkék: gasztro pizza

Baromi lelkes voltam három éve, amikor rátaláltam a Café Memoriesra, erre a tökéletesen bizarr helyen fellelhető kávézóra. A Kisföldalatti Mexikói úti végállomása, meg az ottani P+R parkoló között félúton, a buszvégállomás megtermett sofőrjeinek 100 forintos automatás kávét szürcsölő gyűrűje körében, Mordor közelében ugyanis nyitott egy igényes hely.

Nem hajtott a világ legjobb kávézója címre, de ott, abban a közegben érthetetlenül magas szintet hozott. Olyan helyen térített, ahová hittérítők soha azelőtt nem mertek belépni.

Na kérem. Egyik nap arra jártam, és láttam, hogy bővültek. A kávézó mellett egy pizzás is nyitott, a brand ugyanaz, egy kis kiegészítéssel: “A mi kis olaszos konyhánk!”.

Odabent nagyon ígéretesen indul minden: a kis pizzázóban három asztal fér el, egybenyitották a kávézóval, a pult mögött pedig egy séfkötényes fiatal srác várja a rendeléseket. Lehet tőle kérni tésztákat, pizzákat (egészt, szeletet nem), reggeliket, cézársalit, a falon látható árlista szerint nem fogunk sokat fizetni, az asztalra kitéve ingyenesen fogyasztható csapvíz, úgyhogy eléggé elkezdtem izgulni, hogy egy újabb gyöngyszemet találtam-e.

A pizzákhoz 00-ás lisztet használ a korábban egy jobb környék olasz éttermében dolgozó srác, ami eleve ígéretesen indul. A tésztát belenyomogatja a formába, mint a hímes tojást - ez már annyira nem ígéretes -, fizetni a kávézóban tudunk, onnan visszajön a rendelés jóváhagyása, már csak várnunk kell. Íme a prosciuttós:

A tészta állaga nem a legjobb, noha állítólag megfelelő lisztből készült, ezt nem éreztem rajta. Az ízzel viszont nem volt baj, főleg a feltétek tetszettek: a sonka, a sajt, a paradicsom is nagyon rendben volt, összességében élmény volt a pizza. Azt a szintet hozta, mint a kávé a szomszédban: nem a város legjobb pizzája, de elég jó, és a környékhez képest kimondottan zseniális kezdeményezés.

A pizzák ára 1200 - 1400 forint, a sütik 650-be kerülnek, a reggeliket 550-750 forintért adják.

Desszertnek érdemes a kávézóból helyben készült almás-diós vagy karamelles-csokis sütit kérni, ezek is pont ezt a szintet hozzák. Öröm itt enni, és mára már törzsvendégek köszönnek itt egymásnak, láthatóan beindult egy ide köthető közösség a környékbeli házakból, iskolából, panelekből. Három éve azt vizionáltam, hogy a hely képes lesz nevelni a környéket, és ez be is igazolódott.

Itt a bizonyíték: jó kávét adni, jó pizzát készíteni érdemes bárhol a városban. Meglesz az eredménye.

Vasárnap indul a KonyhaLesen, amivel bekukkanthatunk a budapesti konyhákba

szucsadam 2017 november 15.
Címkék: konyhalesen

2010 óta rengeteg étterem keresett meg minket, hogy szeretnének megjelenni a blogon, de ezekre a megkeresésekre mi legtöbbször nem reagáltunk (hacsak nem tényleg nagyon izgalmas volt az ajánló). 2017-ben azonban kitaláltam, hogyan lehetne lehetőséget adni mégis számukra, hogy bemutatkozzanak, anélkül, hogy bármilyen módon minősítenénk őket.

Mutassák meg, hogyan készül náluk az étel, és kik dolgoznak a konyhán.

Így jött létre a KonyhaLesen.

Rengeteg étterem van már szerte a fővárosban, miközben a konyhai személyzet és a felszolgálók tábora erősen felhígult a nagy kivándorlásban. Iszonyú nehéz a két kezével dolgozó embert találni, mára alig elvárás a szép szakmai múlt, egy-két év tapasztalattal pedig már sokszor nem is hajlandóak tanulni az újak.

Ilyen környezetben még inkább fontos, hogy egy étterem megmutassa: nála a színfalak mögött is rendben mennek a dolgok.

Mindenki kíváncsi, hogy az elé kirakott étel honnan jött, kinek a keze készítette, milyen gondossággal, de nincs lehetősége arra, hogy ezt meglássa. A gasztronómusok persze érzik az ízekből, állagokból, hogy mi zajlott odabent, de nem mindenki gasztronómus.

Mutatok egy példát. A Vendéglő a Kisbíróhoz étteremben híresek a pimasz, meghökkentő fogások tálalásáról, így amikor kitalálták, hogy rusztikusan tálalják ezt a zsírtól csillogó combot, még nem gondoltam, hogy ennyire rusztikus lesz.

Ez nem egy teljes rész, csak egy kis előzetes. A végleges hosszúságú első részt vasárnap láthatjátok majd a csatornán és a blogon. Ha szerinted jó ez a kezdeményezés, iratkozz fel a KonyhaLesen videóira, hiszen ott több rövidebb videót is kirakok majd, amik nem jelenhetnek meg itt a blogon. A KonyhaLesennek saját Facebook oldala is van, ezt is érdemes lájkolni plusz tartalomért.

Vasárnap pedig start, addig is mondjátok el a véleményeteket, vagy hogy miket szeretnétek látni egy konyha működéséből.

Disclaimer: a Vendéglő a Kisbíróhoz étterem a KonyhaLesen videójának megrendelője

Elkészültek a legújabb budapesti tűzfalfestmények, itt tudsz szavazni rájuk

szucsadam 2017 november 14.

Miközben néhány éve meg nagyot néztünk, ha megláttunk egy izgalmasra festett, vagy épp már szinte műalkotást magán hordó budapesti tűzfalat, mára már sorra bukkannak fel az újabb példányok, sőt,

falfestő fesztivált is tartanak.

Így tett a Színes Város. A nyár végén indult el az idei egyhónapos program, ahol a résztvevőknek előre meghatározott témában kellett alkotniuk, idén ez a téma a gasztronómia és bor volt. A fesztivál keretében nyolc tűzfalfestmény készült el: hét darab Budapesten, egy pedig Berlinben. A magyar, német, és spanyol alkotók természetesen saját stílusban alkothattak.

Az egész festés most már nagyon szervezett keretek között zajlik, a magyar és külföldi alkotók művei néhol akár komplex felújítási program után kerülnek fel a falakra. Az összesen mintegy 2000 négyzetméter nagyságú falfelület negyede hőszigetelést is kapott idén.

Most pedig rajtatok múlik, melyikük nyeri el a díjat, a szponzor által felajánlott 500 ezer forint értékű festékcsomagot, amivel még többet gyakorolhat, még többet alkothat, hogy még jobb falfestővé váljon.

Lent láthatjátok a versenyen résztvevő nyolc művet, alatta pedig a szavazóboxot. Nyomjátok, nektek melyik tetszett a legjobban, ezzel is támogatjátok, hogy ilyeneket láthassunk a jövőben Budapesten.

1. Bakos Zsuzsi - Berlin, Tasdorfer Strasse:

bakos_zsuzsi_berlin_tasdorfer_stra_e.jpg

2. Balogh Attila - 1072 Nagydiófa utca 14.:

balogh_attila_1072_nagydio_fa_utca_14.jpg

3. Christian Böhmer - 1117 Kopaszi-gát Rákóczi híd támfala:

christian_bo_hmer_1117_kopaszi-ga_t_ra_ko_czi_hi_d_ta_mfala.jpg

4. Dan Ferrer - 1073 Kertész u. 27.:

dan_ferrer_1073_kerte_sz_u_27.jpg

5. FAT HEAT, MR. ZERO, OBIE ONE - 1073 Kertész u. 27.:

fat_heat_mr_zero_obie_one_1073_kerte_sz_u_27.jpg

6. HRVB - 1073 Kertész u. 27.:

hrvb_1073_kerte_sz_u_27.jpg

7. Ruben Sanchez - 1015 Csalogány utca 36.:

ruben_sanchez_1015_csaloga_ny_utca_36.jpg

8. VIDAM - 1073 Kertész u. 27.:

vidam_1073_kerte_sz_u_27.jpg

És most lássuk a szavazást, ami két napig tart, csütörtökön hirdetünk eredményt a Facebookos oldalunkon:

 fotók: Farkas András

update: Tegnap éjfélkor 483 szavazattal állt, és ezzel a szavazást nyerte az 5-ös munka, vagyis FAT HEAT, MR. ZERO, OBIE ONE falfestménye a Kertész u. 27.-ben. Gratulálunk, a nyereményt a Színes Város adja majd át.

screen_shot_2017-11-16_at_23_56_32.png

Ahol komolyan vehető, hogy kávéház PLUSZ étterem - Börze

szucsadam 2017 november 12.
Címkék: gasztro étterem

Csaba kakaós csigás kalandjainak volt egy állomása ez a Szabadság tér közeli kávézó-étterem, ahol reggelizett. Erről a csigáról kiderítettem, hogy a hely saját maga készíti, nem beszállítja, úgyhogy ezért külön taps.

Viszont a reggelizős-kávézgatós hangulat csak a hely egyik arca. Igaz, eléggé erős arca, hiszen a kávéház hangulat nagyon meghatározó itt, ráadásul olyan csempékkel burkolva és úgy berendezve, hogy bárhonnan nézve is kiváló fotótémát nyújt a hely. Mintha egy lisszaboni pékséget és egy magyar kávéházat összegyúrnánk, hozzáadnánk egy kis csemegepulttal is rendelkező minőségi közértet, meg egy viszonylag jó konyhát, és profi pincéreket.

Nehezen lehetne megmondani, miért jó érzés itt lenni, de jó. A hely a kialakítása miatt nem mondható otthonosnak, nem is kimondottan kényelmes. Nem is az a klasszikusan elegáns, a hangulat a pincéreknek köszönhetően pedig fesztelen, de profi. Lehetséges, hogy az asztalok közötti kimondottan nagy terek az okai ennek a jó érzésnek, hiszen esélyünk sincs, hogy az itt beszélgető vendégek zavarják egymást, sok kis önálló burkok az asztalok. És a fények annyira jól kitaláltak, hogy esténként ahol kell, kellemes félhomályt adnak, ahol kell, kimondottan bőkezűek a fotonokkal. Mindenesetre ha végzel a kajával, nem itt fogsz eltölteni még két órát emésztve, hanem késztetést érzel továbbmenni.

Még közszereplőink is egymást hívogatják meg a helyen, annyira kellemes itt lenni (meg annyira közel van a munkahelyük).

Az étlapon tizenhárom főétel (plusz a séf ajánlata), mind húsos vagy halas, így a vegák három fogás közül választhatnak: sajttál, kuszkusz saláta, vagy padlizsánkrém. Igaz, ezek is nagyon jók, de pici - na jó, nagy - hiányosságot érzek itt. Egyébként a konyha ügyes: gyöngytyúkmell (a logóban is szereplő állat húsa) sütőtökös rizottóval: remek. Hortobágyi palacsinta: a mártás nem elég sűrű, viszont ízletes, a palacsinta és a töltelék együtt nagyon krémes állagú, itt hiányzott volna egy kis roppanás, de alapvetően ezen ah elyen büszkén mutathatjuk meg ide látogatók turistáknak ezt a magyaros fogást (a benne lévő töltelékről itt írtam pont a napokban).

A szarvasragú házi tésztával nagyon ütött szintén. Erőteljes, határozott, a házi csuszatészta pont eleget főtt, és szuper köretet ad a vadhúshoz. Hanem a roston sült kacsamáj, az de jól csúszott, szuper állagokkal, remek ízzel. A bárány szalontüdő is szuper volt, igazi merész választás egy ilyen helyen, ahol politikusok próbálnak eltávolodni szülőfalujuk gasztronómiától (hogy aztán a végén mégiscsak visszatérjenek meglett korukra a bogrács mellé), jól is van ez így. Vagy mondhatjuk, hogy ezzel legalábbis nincs baj.

A hely saját márkás csapolt sörét a domonyi Bigfoot főzde szállítja, és külön kiemelném, hogy a cseh Bernard is van csapon. Egyébként egész viselhető áron poharazzák a jóféle borokat is. A főételek 2200 forintról indulnak, a 3000 átlagosnak tűnik, szóval ez a része is eléggé rendben van. Még egyszer elnézést, hogy két posztot is szenteltünk ugyanannak a helynek, de így lett teljes a kép. Kávézó + étterem.

Börze
H-V: 7:30-24:00
1051 Budapest, Nádor utca 23.
0614265460

A paprikás csirke megérdemli a dicsőséget

szucsadam 2017 november 08.
Címkék: konyhalesen

Néhány hónappal ezelőtt a Vendéglátóipari Múzeumban ültem egy rakás könyv között, és kerestem mindenféle  információt a korai magyar pezsgőkészítésről, egy készülő anyaghoz. Ott találkoztam, ha jól emlékszem, Balázs mester: Történetek terített asztalokról és környékükről kötetével, abban is egy 19. századi magyar útleírással - amikor a turizmus még igencsak hóbortnak számított -, egy utazó azt írta: tök mindegy, mit akarnak eléd rakni a magyar fogadókban, te gondolkozás nélkül kérjél paprikás csirkét. Mert az mennyei.

Nem tudom, ez a korabeli Tripadvisor végül hány fogékony fülre talált, mindenesetre meggyőzőnek tűnhetett. A csirkepaprikás, az alföldi parasztok tejfölös csirkepörköltje sztár lett: a gulyás mellett a másik ajánlott magyar étel, máig az egyik legnépszerűbb.

Annyira magyar étel, hogy az már szinte sok. Van benne vöröshagyma, paradicsom, zöldpaprika, tejföl és liszt, pirospaprika, fokhagyma. Annyira magyar, hogy még a hortobágyi palacsintába is ezt töltik, darálva, így mindjárt két magyar ételt is köszönhetünk neki.

Köszönjük, paprikás csirke!

Rögtön hozzátenném: bűn rossz csirkepaprikásokat árulnak a mai napig Budapesten. A magyaros éttermek nagy része a turistákra utazik, ahol pedig nem számítanak a visszatérő vendégekre. Híg paprikás mártás, silány hús, kispórolt ízek helyett sok só, és csapnivaló galuska: ezzel sok helyen találkozhatunk ma, én is belefutottam már.

Pedig vannak az ételben lehetőségek.

Nemrég a Vendéglő a Kisbíróhoz étteremben jártam, Bíró Lajos budai egységében, ahol a csirkepaprikást eléggé újragondolták. Hamarosan egy videót is láthattok majd a blogon a konyhai sürgés-forgásról, az ottani hangulatról (ez egy tök új projekt, amit KonyhaLesen néven megtaláltok Youtube-on, iratkozzatok fel gyorsan), Vili, az executive chef részletesebben is beszélt nekem a paprikás csirkéről, ezért ebből külön videőt vágtam.

Itt láthatjátok, milyen a XXI. századi, igazán jó minőségű étteremben kapható csirkepaprikás. Azért, hogy lássuk, hihetetlen sok lehetőség van a látszólag egyszerű, régi, paraszti ételekben is.