English

Egy nap a városban

Le Poulet: grillcsirke kimaxolva!

Magyarósi Csaba 2018 január 05.
Címkék: gasztro

Én amúgy egyáltalán nem hiszek a csirkében. Nem tud olyan történni, hogy egy étteremben csirkét rendeljek, ha van sertés, marha, kacsa, hal, bármi, arra előbb csapok le, mint erre a szerencsétlen, jellegtelen szárnyas jószágra.

Éppen ezért indul előnyben nálam a csirke egy olyan étteremben, ahol csak csirkét lehet kapni: a Hilda majdnem ezek közé tartozik, fantasztikus, spéci húsokat sütnek, amiket az ország keleti csücskéből hoznak (ahová a tojás meg Franciaországból érkezik, bonyolult na), de náluk például van kacsa is, szóval csirkét csak akkor, amikor épp tesztelek.

Tény, hogy a Hildában jobb sült csirkét kóstoltam, mint korábban bárhol, bár azóta találtam egy másik helyet Sevillában, ahol biztos nem spéci alapanyagokból, de húslével folyamatosan locsolva, szalonnazsírt rácsorgatva adják a grillcsirkét 10,5 euróért krumplival, na az is elég jó volt.

img_1987.jpg

De a fenti listára most felírta magát a Le Poulet is, ami Újlipótvárosban van, a Pozsonyi úton és minden várakozáson felül jó.

A tulajdonosi szerkezettel mi kevéssé foglalkozunk, mert nem bejelentve érkezünk az ingyenkajára, de nekem nagyon úgy tűnt, hogy az a fiatal pár hozta létre az éttermet, akik kiszolgáltak minket (vagy nem pár, de két darab ember). Egy francia srác, aki kihozza az ételeket, meg húslével locsolgatja őket és a barátnője (vagy nem), aki meg kitalálta a recepteket, felhajtotta a csirkéket, megfőzte az ebédet, valószínűleg létrehozta a helyet.

A hely kellemes, a menü meg örvendetesen rövid: van csirke, meg köret és persze húsleves.

Kezdjük ezzel: ez egy kicsit kevésbé zsíros, mint nagyszüleim levese volt gyerekkoromban falun, de attól még ez a leves volt a legközelebb a fantasztikus otthoni húsleveshez mind közül, amit valaha étteremben ettem. És ez egy olyan kategória, ahol igenis az otthoni az etalon:

p1040316.jpg

A grillcsirke meg sokkal jobb annál, amit otthon tudnánk összehozni: szaftos a hús, ropogós a bőr, tök jó az íz, és ezt annak ellenére mondom, hogy csirkéről beszélünk. Szóval igen, tud ez jó lenni, főleg ha burgonyagratin meg tormás krumpli, meg hasonló köretek vannak mellé.

p1040325.jpg

p1040323.jpg

A Le Poulet egyszerre drága és olcsó hely: drága, ha azt veszed, hogy két fő kábé nyolcezerből lakik itt jól szimpla csirkével. De megfizethető, ha azt veszed figyelembe, hogy ez nem a bolti tápon hízós csirke, meg hogy tényleg különlegesen jó ételt eszel egy olyan környezetben, ahol egyébként ugyanez a jóllakós blokk olyan 10-12 ezerbe szokott kerülni két főnek.

Le Poulet
1137, Pozsonyi út 14
K-Szo: 11:30-19:00
V: 11:30-18:00

Létezik ehető kiszállítós kaja? Naná!

Magyarósi Csaba 2018 január 04.
Címkék: gasztro

Na akkor csapjunk bele ebbe a 2018-ba is, kicsit megkésve persze, de egy rakás terméket rendeltem 2017. végén, és azoknak a megnemjövéséből tudom, hogy a cégek egy része például jövő hétfőig leltározgat, szóval azokhoz képest mi még egész hamar belekezdtünk itt az Egy nap a városan blogon.

Tehát: rendelős kaja.

Erről mindenkinek valami ehetetlen vacak jut az eszébe, okkal, mert jó éttermek nem nagyon szoktak ilyesmit vállalni, szóval eleve kilencven százalékos eséllyel valami olyan helyről rendelsz, ahová magadtól be nem tennéd a lábad, ráadásul a szállítás a legjobb ételt is kicsinálja, nyomorulttá teszi.

Múlt héten viszont nagyon-nagyon enni akartunk, nem volt itthon semmi és képtelenek lettünk volna elmenni, szóval rendeltünk, valami halvány emlékfoszlányra (ezek kiszállítanak) építve a korábbi olasz kajás toplistánk egyik erős résztvevőjétől, a Porcellino Grassótól.

A házhozszállítós étlap nagyon hosszú, némi vacakolás után kértünk tejszínes kagylólevest halgombóccal, papfojtó tésztát chilis paradocsomos pirított bélszíncsíkokkal és carbonarat, amivel kapcsolatban megkérdeztem, hogy az eredeti, tejszín nélküli receptet főzik-e, mire mondták, hogy igen, van náluk ilyen verzió, mire megkérdeztem, hogy azt nem vágja-e haza elkerülhetetlenül a kiszállítás (lényegében azt elkészülte után azonnal meg kell enni), mire elismerték, hogy de. Szóval a tejszínes jött.

És kiváló volt az egész. Itt vannak az ételek:

img_2567.jpg

img_2571.jpg

img_2568.jpg

Ezek azonban nemcsak abban az értelemben voltak jók, hogy mondjuk a 850 forintos pizzához képest, hanem a jó minőségű étterembe való beülést is sikerült egészen megközelíteni. A halleves ötcsillagos, még a mediterrán országokban is jónak számítana, a tészták meg egész jól kibírták az utat, kimondottan jól esett ezeket tolni.

Szóval van a kiszállításban potenciál, csak jó kaját kell csinálni és aztán oda kell figyelni arra, hogy az tényleg nagyon gyorsan megérkezzen a helyszínre. Lehet, hogy csinálok ebből egy sorozatot, ha van ötletetek, hogy kitől érdemes kiszállítást kérni, írjátok meg kommentben!

Egy igazi magyaros étterem konyhájában töltöttem el négy napot - Pörc és Prézli

szucsadam 2017 december 27.
Címkék: konyhalesen

Feszült pillanatokat sem nélkülözött a Pörc és Prézli étterem konyhájában tett látogatásom, sőt, a negyedik forgatási napon olyan teltház volt, amilyet még nem láttak az étteremben. A videóban minden kiderül, és láthatjátok, hogyan néz ki egy pörgős nap egy konyhán:

Disclaimer: a Pörc és Prézli az Egy nap a városban blog hirdetője

 

Boldog Karácsonyt nektek, jövőre ugyanitt

szucsadam 2017 december 24.

Egy picit mi is lenyugodtunk így év végére, gondolom most már mindenki kipörögte magát, és kezdődhet az ünnep, majd a nagyjából január végéig tartó lassúság. Nagyon megérdemelte mindenki, élvezzétek ki.

Mi is január elején jelentkezünk újra, persze addig is gyűjtjük az érdekességeket, izgalmakat, amikkel Budapesten találkozunk. Mert a város kimeríthetetlen ezekben, és ezt 2017 is bebizonyította: hét évvel a blog indulása után is ugyanúgy tartogat meglepetéseket, két ilyen sokat látott rókának is, mint amilyenek mi vagyunk.

Én személy szerint remélem, hogy jövő év elején lesz időm befejezni azt a projektemet, amiről korábban írtam nektek, szurkoljatok, mert elég érdekes arcokkal találkoztam már az előzetes munka során. Szerintem szeretnétek látni őket.

Szóval boldog karácsonyt és új évet nektek, élvezzétek az ünnepeket, mi még egy videóval jelentkezünk két ünnep között, de alapvetően mi is pihenünk jövő héten.

Egy újabb jó kézműves pékségre bukkantam - Kiskovász

szucsadam 2017 december 19.
Címkék: kenyér pékség

A Nagymező utcában jártam, amikor megpillantottam a “kézműves pékség” feliratot. Nem ugrottam be, nálam több albán pékségből még senki nem fordult vissza a bejárati ajtóból, miután a “kézműves pékség” cégér megtévesztette.

dsc06271.JPG

Azért becsületből bementem, és ezt láttam.

Hát ezek a kenyerek gyönyörűek, mondtam a pultos hölgynek, aztán kértem egy kávét, egy túrós táskát, egy kakaós csigát és két kenyeret. Egy kovászos hagymásat és egy teljes kiőrlésű tönkölyt.

dsc06256.JPG

dsc06257.JPG

A kakaós csiga rendben van, nem az a túlzottan vajtól csöpögő, kakaótól feketéllő példány, inkább egy lépést tesz a retró irányba, de tényleg kellemes. A túrós táska is jó vajas, hedonista vonal, nagyon csúszik. A kovászos kenyér héja gyönyörű, a belső szerkezete annyira nem győzött meg, inkább egy nagytermelői, élesztőből 1-2 nap alatt készített kovászból készítettre hasonlít, laza, könnyedebb testű, kis légbuborékokkal. A hagyma erőteljes íze leginkább vajas vagy zsíros kenyérnek tesz alkalmassá, de egyébként kellemes.

dsc06328.JPG

A Kiskovász tulajdonosával készült interjút az Akik elmentek péknek című könyvben is megtaláljuk, Sábli Péter azelőtt az Operaház balett-táncosaként dolgozott errefelé. Azt a szakmát abbahagyta, hogy főzzön, több helyen is kipróbálta magát, de végül a kenyérsütésben látta meg a lehetőséget. A saját üzletben, ahol a maga ura maradhat, és a tésztákkal foglalkozhat.

Még érdemes fejlődni, de tök jó az irány, én meg örülök, hogy bővül a kézműves pékségek köre.

Kiskovász
1065 Nagymező u. 36.