English

Egy nap a városban

Hopp, itt egy csendben felújított budapesti park

szucsadam 2017 november 29.

Ha mondjuk a Csalogány utcán járunk, és felgyalogolnánk a Várba, adja magát jó néhány lépcsősor. Ezek mindegyike tartogat szépségeket, azonban én a Linzi lépcső felé vettem az irányt valamelyik nap.

Ha határozottan felfelé tartunk, és a medveszobor sem riaszt el, egy viszonylag ritkán látogatott parkba jutunk, amit ráadásul mindenféle csinnadratta nélkül épp most újítottak fel, az elmúlt hetekben kicserélve a kandelábereket.

Ez az Európa Liget.

1972. szeptember 4-én, Budapest születésének száz éves évfordulójára (na jó, van az 99 is) találták ki, hogy a fővárosban létrehoznak egy különleges parkot. Az ötlet az volt, hogy az itt található fákat 29 európai ország fővárosából fogják idehozni az adott ország küldöttei, akik saját kezükkel ássák el azokat a földbe. Mindenki olyan fát hoz magával, ami a saját országára jellemző, de azért bírja a budapesti viszonyokat. Így is lett.

01_europa_liget_avatas.jpg

Ugye, milyen meseszerűen hangzik ez ma? Pedig a park ma is ugyanott áll, a fák jócskán megnőttek, sok közülük ki is pusztult, de azért ezeket pótolták a későbbiekben. Most pedig csendben fel is újították az egészet, a liget végében található, iszonyú menő elhelyezkedésű sportpálya is rekortán burkolatot és új kerítést kapott. A labda elrúgása két irányba teljesen kizárt, a török is nehezen vette be, a többi égtáj felé is elég magas a kerítés. Bejutni nem is tudtunk, mert az ajtó zárva.

dsc05684.JPG

Lehet, hogy éppen ezért focizott egy csomó gyerek a sportpálya mellett, a park fái között, pedig ha itt elgurul a pöttyös, azért a Margit körútig lehet menni:

dsc05680.JPG

(Megkerestük Budavár önkormányzatát, hogy felvilágosítást kapjunk a sportpálya nyitási szokásairól, hátha a gyerekek is évezhetik a számukra készült helyet, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre.)

update: A budavári önkormányzat azt a tájékoztatást adta, miszerint a jövőben előzetes regisztráció után, az önkormányzattól kapott kóddal juthatnak be a sportolni vágyók. A rendszer még fejlesztés alatt.

A felújított parkban találhatunk még egyéb sporteszközöket, valamint Kodály Zoltán szobrát (Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása), ahogy lazán ül a kilátásnak háttal, a Bécsi kaputól pont annyira távol, hogy senki se találja meg véletlenül, legfeljebb ha célzottan keresi. 1982-ben avatták fel itt, később a szobor átkerült a vár másik végébe, a Püspökkertbe, tavaly szállították vissza, hogy elfoglalja eredeti helyét.

dsc05670.JPG

Szóval nem tudom, hányan ismerték közületek az Európa Liget helyét vagy történetét, meg hogy hányan voltatok itt a felújítás óta, mindenesetre jó tudni, hogy véletlenül is rábukkanhatunk remek hangulatú közparkra (még ha csak egy ilyen picire is), ahol lehet sétálgatni, a városban gyönyörködni, sportolni, miközben garantáltan eltávolodunk a Várnegyed megszokott hangulatától.

korabeli fotó: szerelmembudapest.blog.hu

Egy budai kávézó, ahol eléggé instant a karácsonyi hangulat - Café Flore Matin et Soir

szucsadam 2017 november 28.

Tök véletlenül kellett fél órát várakoznom a Hattyú és a Batthyány utca találkozásánál Budán, ahol ugyan van egy egész jó csokizó és Józsi Pékműhelye, de egyik sem alkalmas arra, hogy egy laptop elé görnyedve megigyak szép lassan egy pohár akármit. Erre a célra azonban egy eléggé hívogató helyet pillantottam meg. A Café Flore Matin et Soirt.

dsc06049.JPG

A kirakat is ígéretes, nem nagyon kell magyarázni senkinek, mit látunk. Az Operaház minden karácsonykor olyan PR-t nyom a Diótörőnek, hogy ilyenkor Csajkovszkijt mindenki régi ismerősként köszönti. Odabent pedig még tovább mentek:

A rendelés mellé fel kellett tennem a kérdést, annyira különös volt az egész:

elnézést, de úgy tűnik, hogy itt valahogy többről van szó, mint hogy igyak egy kávét, csak sajnos nem bírok rájönni, mi folyik itt.

Talán egy híres balerina nyitotta ezt a helyet, aki Marikát játszotta a Szentpétervári Állami Balettben több mint száz alkalommal, vagy valami hasonló? Eszméletlen sok DIótörő díszlet, az egyébként is kicsi helyre eggyel kevesebb asztal fért csak el egy balerinajelmez miatt, karácsonyra Diótörős témájú ajándékcsomagokat készítenek, és a kávéfőző is olyan vintage benyomást kelt, mintha még E. T. A. Hoffmann is főzött volna rajta.

dsc06059.JPG

dsc05523.JPG

Ezt a ruhát viselte a tulajdonos egy fotózáson, aminek a képei a falon is megtekinthetőek.

- jött a válasz. Kiderült, hogy ez a háttértörténet, nem több: egy fotózás, ami épp az üzlet miatt jött létre. A Diótörő pedig csak egy átmeneti állomás, a tulajdonos elhatározásától függ csupán, milyen tematikát eszel ki legközelebb, milyen képeket álmodik meg magáról, aminek a környezete a rákövetkező hónapokban a saját kávézója is lesz.

dsc05534.JPG

A kávé és a sütik egyébként felejthetőek - bele sem mennék nagyon a részletezésbe, ezek nem érdemeltek volna posztot -, szerintem nem ezért jár ide, aki ide jár, hanem a hangulatért. És azért a különös érzésért, amit egy ilyen egyes szám első személyes hely tud biztosítani, amiről nehéz lenne azt állítani, hogy nem fektettek időt a kigondolásába.

Miután picit utánajártam, rábukkantam egy tavaly óta frissülő francia tematikájú blogra is, ahol a tulajdonos hölgy, Flore írt időnként kedvenc városáról, valamint a kávézója megnyitásáról.

dsc05530.JPG

Café Flore Matin et Soir
Cím: 1015 Budapest, Hattyú u. 2.

Milyen az, amikor az orvos áll ki stand up show-t tartani?

szucsadam 2017 november 22.
Címkék: egészség hirdető

Nemrég egy érdekes előadás-kísérletet láttam. Orvosok álltak ki a színpadra, és mondták el néhány percben szakmájuk, munkájuk velejét. Egy aneszteziológus elmesélte egy átlagos, mindenki számára láthatatlan napját, egy sterilizációs szakasszisztens elmondta, hogyan kell kezet mosni, egy proktológus pedig a székletürítési trendekről beszélt.

Mindezt profin, lazán, érdekesen.

A Róbert Károly Magánkórház szervezte tizedik születésnapja alkalmából ezt a műsort, amire meghívtak jónéhány partnert, és a MOM Kulturális Központban gyakorlatilag tartottak egy TEDx-es rendezvényt. Ugyanazok készítették fel a kórház előadóit, akik a magyar TEDx-es előadókat is kezelésbe veszik, az előadások is ugyanolyan feszesek, rövidek és tömörek voltak, még a vörös X is ott állt a háttérben. Amit lehetett értelmezni 10-ként is, a születésnapra rímelve.

A Róbert Károly kórház nevével egyre többször találkozunk, ahogy egyre inkább magánrendelésekre, magánkórházakba járunk az állami egészségügy helyett. Eleinte főleg meddő párok körében volt ismert, vagy épp jó körülmények között szülni vágyóknak számított egy biztos pontnak, ma már egy városi kórház szokásos széles palettájában kínálnak orvosi ellátást. Piacvezető magánkórház lett, mind a kínált szolgáltatások spektruma, mind az árbevétel tekintetében.

0234_rk10ev_171107_nnfoto.jpg

Mekkora az esélye annak, hogy egy fiatal, veszteséges magánkórház Angyalföldön eredményessé váljon? Így indult az előadássorozat, elsőként Lantos Gabriella, a kórház operatív igazgatója beszélt a fenti kérdésről, amire csak az egyik válasz evidens. Ugyanis akármennyire is logikusnak tűnik, hogy a magyar egészségügy egyre süllyedő mocsara mellett egy korrekt magánkórház magához terelje az ügyfeleket, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Ugyanis egy eleinte masszívan veszteséges magánkórháznak kellett magához csábítania orvosokat abból a süllyedő mocsárból, úgy, hogy az intézmény jövője nemhogy nem volt biztosítva, de még a magánkórház fogalma sem volt annyira evidens, mint most. Gabriella lehetetlen helyzetben érkezett a kórház vezetői pozíciójába, hiszen sem tőke, sem sok szakember nem volt, sőt az infrastruktúra sem állt készen egy ilyen profi kórházi ellátásra. Ő azonban az akadályokra lehetőségként nézett: ha egyszer bevett szokás, hogy a kórház orvosa munkaidő után a kórház versenytársaként saját otthonában fogadja a betegeit, akkor ez lehetőség volt arra, hogy ehelyett egy korrekt megállapodást állítsanak be. Az orvos olyan feltételeket kap itt, hogy ne kelljen azon gondolkoznia, hogyan játssza ki okosban a maradék idejét. A korrekt és átlátható, tiszta működés nemcsak egy szlogen lett, de ez adta a lehetőséget a tisztulásra.

0277_rk10ev_171107_nnfoto.jpg

Szó esett a meddőségről és a születésről is. Kiderült, hogy míg korábban a kórházba érkező meddő párok 15 százaléka volt 40 feletti, ma már a fele az. És kiderült az is, hogy először a férfiak lesznek feleslegesek: a mesterséges - egyéb testi sejtből előállított - hímivarsejteket és petesejteket célzó kísérletek egyre jobb eredményeket mutatnak fel. Persze ez a dizájnerbébik korát vetíti elő, a mesterségesen kiválasztott tulajdonságokat, a tökéletes és egyforma embereket, ami rémisztő lehet.

0368_rk10ev_171107_nnfoto.jpg

Nem időztünk sokat a jövőben, épp elég a gond a jelenben is. Dr. Fülöp István, a kórház meddőségi specialista főorvosa arról beszélt, hogy ma már a betegeknek vannak elvárásai, amiknek az orvosok szeretnének megfelelni (tudom, teljesen sci-fi, hogy a mai Magyarországon ilyen problémával foglalkozik egy kórház, még ha magán is, de próbáljuk elképzelni, hogy így van). Igény lenne rá, hogy komplexen kezeljék a betegséget, ne szakorvosok külön-külön diagnosztizáljanak, egyetlen területre fókuszálva, nem felismerve a nagyobb képet - amit a háziorvosnak kellene, ami legtöbbször szintén sci-fi -, de mondom a rossz hírt:

belátható időn belül ilyenfajta orvoslásra kicsi az esély Magyarországon.

0514_rk10ev_171107_nnfoto.jpg

Dr.Willner Péter sebész-főorvost, aki a szarról tartott egy laza negyed órás előadást, csak amolyan budapesti Dr. House-ként mutatták be. Először azt hittem, ő a Nagy Diagnoszta, aztán kiderült, hogy igen, de inkább a modorára értették a filmes utalást. Nem mintha az előadásán ez látszott volna, viszont állítólag a beteg előtt sem nagyon hagyja, hogy bent rekedjen, ami kikívánkozik, ez pedig egy proktológusnál szuper ajánlólevél. Elmondta, hogy amikor székrekedés esetén a gyógyszerésztől kérdezzük meg, mit ajánl, akkor abban a beszélgetésben két ember van, akinek fogalma sincs, mi a bajunk: mi és a gyógyszerész.

Dr. Jósa Valéria fül-orr-gégész szakorvos is megdöbbentett, amikor az egyszerű orrátmosás fantasztikus hatásairól tartott előadást, aminek következtében a szteroidos inhalációt is abbahagyhatták az asztmás kislánynál. Amikor ráébredt, ez a felismerés őt is meglepte. Kiderült, hogy ami 1. olcsó és 2. egyszerű, az nem mindig rossz. Az orvoslásban több ilyen eset is van, ami ezen az estén ki is derült.

Az alapos kézmosás életeket ment. Az orrátmosás rendbehozza a durvább betegségeket is. Az aranyóra - a szülés utáni baba-mama kontaktus, amire ebben a kórházban itt nagyon figyelnek - segít türelmesebb, jobb anyák, ezáltal boldogabb gyerekkor kialakításában.

Nagyon érdekes volt látni, hogy miközben a magyar egészségügy évtizedek óta leszállópályán zuhan, közben orvosok ugyanezen a piacon TED-hez hasonló konferenciát tartanak, a legújabb kutatások foglalkoztatják őket, és az a céljuk hogy olyan kórházat üzemeltessenek, amire azt mondhatjuk: na végre.

Disclaimer: a posztíró gyermeke a Róbert Károly kórházban született, és egyébként is rendszeres páciens az intézményben, bár nyilván szeretne kevesebbszer orvoshoz járni, de ez nem ide tartozik.

Felmásztunk Budapest újranyitott kilátójába, tériszonyosoknak izgalmas kaland

szucsadam 2017 november 21.

Mondhatnám a legújabb kilátónak is, de ez kicsit félrevezető lenne: a Mária Magdolna templom a 13. században épült, úgyhogy ez a város azon kevés épültei közé tartozik, ami tényleg középkorból maradt ránk - nem csak úgy látszik, mintha. Ugyan az egykor előtte álló templomot a helyreállítás helyett leromboltatta Rákosi, és a tornyot is alig sikerült megmenteni előle, ez az épület azóta is áll, és idén újra látogatható lett.

Ami nagy szerencse, hiszen ebből a szögből nem nagyon láthatjuk a várost.

dsc05702.JPG

A torony előterében szedik a jegyeket, 900 forint a teljes jegy (találtam a neten 490-ért is), ezért cserébe bebújhatunk ezen a nem túl bizalomgerjesztő, többé-kevésbé embernagyságú lyukon a lépcsőhöz:

dsc05716.JPG

Ami nem mondható kimondottan tágasnak, szembejövő forgalom kizárt, így ha halljuk a lépteket közeledni, hangosan, leginkább angolul érdemes kiabálni magunk elé, hogy csókolom jövünk. Persze attól függ ki indult előbb.

Az első pihenőnél megnézhetjük a harangjátékot adó szerkezet automatikáját egy lezárt dobozban, innen indulunk tovább. A következő megállónál jön az izgi rész, itt ugyanis már egy kevésbé korhű, viszont annál merészebb csigalépcsővel találkozunk, ami felvisz egészen a tetőre. Na itt kezdődnek a bajok az olyan tériszonyosoknak mint én: félúton picit elkezd darabossá válni a mozgás, két kézzel kell folyamatosan kapaszkodni, és egy fényképezési folyamat a gép zsebből előhalászásától az exponálásig tíz percet simán elvesz az életből. Közben leizzadsz.

A jó benne azonban az, hogy lefelé rosszabb.

Viszont odafent csodálatos a panoráma, és útközben is, ha a nagy ablakokon keresztül tekingetsz ki, előbukkan a város szinte összes nevezetessége, felülnézetből:

A fenti rész is zárt, ebben a randa időben is megéri felmenni, hogy aztán úgy nézzünk le a városra, mint Quasimodo, ha nem is olyan rondán, de legalább olyan magányosan. Nagy turistaáradatra legalábbis nem kell számítani, rejtett kis ékesség ez.

A torony és a templom történetéről tök jó a Wikipedia szócikk, érdemes elolvasni a kis túlélő életét.

Ezúton is köszi Áginak, az Egy nap a városban túraangyalának, hogy felrángatott. Ha ti is szeretnétek, hogy ilyen, meg még ilyenebb helyekre vigyen titeket a céges csapatépítő során, keressetek minket.

KonyhaLesen: Lássuk, hogyan főznek Bíró Lajos budai éttermében

szucsadam 2017 november 19.
Címkék: konyhalesen

Az első teljes résszel elindul a KonyhaLesen videósorozatunk, amiben jobb éttermek konyháit mutatjuk be. Kommenteljétek tele, tetszik-e így, min kellene szerintetek változtatni, mit látnátok szívesen egy konyha működéséből.

Disclaimer: a Vendéglő a Kisbíróhoz a KonyhaLesen videójának megrendelője