English

Egy nap a városban

Tudtad, hogy van Budapesten egy terem, ahová máig temetkeznek a Habsburgok?

szucsadam 2018 május 15.

Ha bemész a Magyar Nemzeti Galéria főbejáratán, azon belül a bejárattól jobb oldalon található időszaki kiállítási teremsorozatba, akkor egyszer csak egy különös ajtót vehetsz észre az egyik falon.

dsc08644.JPG

dsc08643.JPG

Nem tűnik túlságosan ősinek, pedig egy eléggé régóta érintetlen termet rejt a lépcsősor, amit mögötte találunk. Egészen konkrétan nincs az egész palotában még egy olyan belső tér, ami egy az egyben átvészelte volna a második világháborút, érintetlenül.

Stílszerűen egy kriptát találunk itt.

Ahol most műalkotásokban gyönyörködhetünk, ott 1769-ben egy frissen befejezett templom állt, a Szent Zsigmond vártemplom. Ez alatt helyezkedett el ez a kripta, ami akkoriban még az Oroszlános udvarból egy külön bejáratot kapott. De nem igazán tudták, mihez kezdjenek ezzel a templommal és kriptával: a király ugye Bécsben, próbálták hasznosítani, ahogy tudták, még az angol kisasszonyok apácarendjének is odaadták az egészet néhány évre. Mégis, 1777-ig mindössze 10 halotti anyakönyvi bejegyzés történt itt.

Később jött az ötlet, hogy a kriptát megkapja a nádor és családja. A nádor, a király helytartója, a legfőbb méltóság, aki maga is Habsburg, megérdemli. A nádori kripta lett tehát a Habsburg ház nádori ágának hivatalos temetkezőhelye, az első ide temetett halott József nádor és harmadik feleségének közös gyermeke volt, aki csecsemő korában elhunyt.

És azóta, egészen máig, ennek a Habsburg családi ágnak minden halottja ide került.

Ahogy leérkezünk a lépcsőkön, egy apró kápolnába érünk, ahol egy felszentelt oltár is áll, lehet misézni. A mennyezet festése elképesztő, ahogy a márványnak tűnő falak is. Csak ha közelebb megyünk, és megvizsgáljuk a műemlékesek szolid lyukjait a falon, láthatjuk, hogy szó sincs márványról. Ez műmárvány, abból viszont a legszebb, amit valaha láttam.

dsc08636.JPG

A plafon mintáit a ravennai mauzóleumról másolták, a falak a firenzei Medici kápolnát utánozzák. A sírkőszobrokat Zala György, Stróbl Alajos, Sennyei Károly faragta.

dsc08592.JPG

Itt fekszenek József nádor feleségei (az ortodox, a református és az evangélikus is), gyermekei, öccse, és az azóta elhunytak. Noha eltelt kétszáz év, és a tulajdonosi viszonyok azóta picit átrendeződtek, a palota ezen pontja még mindig a család birtokában van (ma is Budapesten él az egyik leszármazott, aki egyszer maga vezetett itt tárlatot, saját rokonairól). Saját kulcsuk van a kriptához, amit a múzeum rendelkezésére bocsátottak, de amikor ide szeretnének látogatni, bejelentkeznek, és tiszteletüket adják a halottaknak.

József nádor ugyan Habsburg volt, de az itt élők magyarnak tartották. Rokonai kinevették, “Rákóczinak” csúfolták, fiát, József Károly főherceget pedig “cigányos jóskának” becézték. Ő volt ugyanis az, aki kiadta az első cigány-magyar szótárt. Ilyeneket és hasonló érdekességeket tudhatunk meg a múzeum minket kísérő, szakavatott képviselőjétől. Egy biztos: József nádor maga több mint 50 évig vezette az országot a király távollétében, ennyi idő alatt nyilván felsorolni is nehéz lenne az érdemeit, meg úgy az egész életét és intézkedéseit (egy különös döntéséről épp nemrég írtam egy posztot), mindenesetre sokat mond el az a tény, hogy a kripta közepén található, hatalmas egész alakos szobrát némi méltatlankodással fogadták Bécsben.

A hivatalos értelmezés szerint ugyanis a korona fölé tartja védelmező kezét. Viszont az a kéz, a mozdulat, és ahogy a saját kalapját a hóna alá csapva áll a királyi szimbólum felett, azt sejteti, hogy talán nem is védelmező mozdulat ez. Talán inkább a koronáért nyúl, hogy a saját fejére tegye?

dsc08601.JPG

1945-től a kriptát nem őrizték, az ország vezetése méltatlannak érezte, hogy foglalkozzon egy ilyen történelmi emlékkel. Ennek megfelelően 1973-ban be is törtek a kriptába, a csontokat szanaszét szórták, és elmentek. Mivel semmi nem tűnt el, a sejtések szerint a burzsoázia elleni akció lehetett, a tetteseket nem kapták el.

A kriptát az az Egy nap a városban túráin velünk is meglátogathatod: ha elhozod a munkatársaidat velünk túrázni Budapesten, és szeretnéd, érintjük ezt a helyszínt is több tucat másik mellett, és a legjobb falatokat kóstolva, a legérdekesebb ajtókon bekukucskálva építhetitek a csapatot. Bár kicsit morbid dolog kriptákat említeni a kajálással egy mondatban, de mi azért vagyunk remek programszervezők, mert morbid társaságok igényeit is ki tudjuk elégíteni. Alig várjuk már például, hogy temetkezési vállalkozóknak készítsünk személyre szabott túrát. Szóval ha jönnél velünk felfedezni a várost kollégáiddal, keress minket.