English

Egy nap a városban

A nap, amikor a magyar betyárok elhozták a gasztronómia csillagát a görög partokra, pedig még haluk sem volt épp

szucsadam 2018 május 04.
Címkék: külföld gasztro korfu

Tegnap értem haza egyhetes korfui utamról, aminek során (hála Fekete "Artizán" Gergőnek) olyan olívaültetvénnyel és olívaolaj-előállító családi vállalkozással ismerkedtem meg, hogy leesett az állam. De addig is, amíg arról beszámolok, megírom nektek az egyik reggelink történetét. Ez a reggeli nagyon tipikusan mutatja be, mi hiányzott annyira abban az egy hétben, amíg a görög szigeten próbáltunk komolynak mutatkozni a munkánkkal kapcsolatban (de tulajdonképpen nyaraltunk, nem tehettünk mást, az alábbi képgalériában látható okok miatt).

Mint minden alkalommal, amikor egy reggeliről szeretnénk értekezni, ugyebár, muszáj az élet nagy kérdéseit is feltenni, kikvagyunk, hovátartunk, más szóval távolról indítani a képet. Nem lehet csak úgy, rögtön, magáról a reggeliről írni. Annyi erővel írhatnám azt is: megreggeliztem, pont. Az érdekes? Nem.

Szóval.

A görög, vagy legyünk pontosabbak, a korfui gasztronómia, már amennyiben turista vagy, és szeretnél enni valami finomat, nagyon egyszerűen működik. Van ugyanis friss haluk, rákjuk, polipjuk, és nem kell óriási tehetség ahhoz, hogy ezt valamiféle hőkezelésnek vessék alá, és a végeredmény jó legyen. Történelmileg úgy alakult, hogy még egy ilyen kis szigeten is csak a parthoz közel volt általános a friss hal, fent a hegyekben jobban dominált a hús. Az újabb kori, úgynevezett autómobilok már áthidalták ezt a problémát, de a mai napig megmaradt a húsos ételek fontossága.

dsc09168.JPG

dsc09164.JPG

Jellegzetes étel itt a pastitsada, a burdeto és a sofrito, természetesen görög és olasz behatások mellett, így étteremben a fentieken kívül ugyanúgy megfér a bolognai spagetti, mint a tzatziki vagy a muszaka. A pastitsada tipikus vasárnapi ebéd, olaszos durumtésztára pakolják a pörköltszerű húst, aminek a szószában bőven vagy paradicsom, hagyma, szerecsendió, fokhagyma, babér, olívaolaj és fahéj. Igen, fahéj majdnem minden szószban megtalálható itt. A helyi idősebb generáció esküszik még a burdetóra, ami fekete skorpióhal, babérlevél és paprika találkozásából születik, és egy üveg helyi borral muszáj leöblíteni (hiszen az esik jól).

Ilyeneket mindenhol kapni. Minden étterem kínál a jellegzetes görög és korfui ételekből 4-5-öt (ezek minősége azonban legtöbbször arányos a Budapesten kapható gulyásokéival), grillezett halat, húst, egy kis salátát, az olaszos hatás miatt néhány tésztafélét. Mi egy hét alatt eleve előre válogatott helyekre mentünk, a sziget legjobb tippjeit próbáltuk ki, de arra jutottam, hogy van szakadék a házi készítésű ételek és az étteremben kapható kaják között. Egyik este nekünk főzött az olívaolaj-készítő Dafnis család háziasszonya, aki olyan pastitsadát tett elénk, hogy megkönnyeztük. Igaz, volt benne vagy három deci extra szűz olívaolaj, a sziget legjobbjából (The Governor, erről mesélek majd egy jövő heti posztban).

dsc09129_1.JPG

Reggeliben nem túl erősek, általában valamilyen tojást hoznak ki, az english breakfast sem ritka felirat az utca mellé helyezett táblákon. Látszik, hogy a reggelizés kultúrája itt más, nincs igény arra, hogy ezt a saját konyhájukon kívül vigyék végbe az itt élők. Így aztán a reggelik hűen követik a turisták igényeit.

Pedig micsoda alapanyagok vannak itt, a halakon kívül is!

Egyrészt az út mentén mindenfelé találhatunk fűszernövényeket, a helyiek pedig tudják ezt jól. Ha ánizs, oregánó, kakukkfű, zsálya kell, jártukban-keltükben megállnak egy sziklás részen, és leszakítják. Ugyanígy a citrom: a fák roskadoztak a citromtól, amik sokkal illatosabbak, ízletesebbek a nálunk boltban kaphatóknál, és csak ki kell érte nyújtani a kezed. Különös, hogy ennek ellenére a boltban is kapni citromot, miközben a kertekben a földön rohad szét a le nem szedett gyümölcs.

dsc09042.JPG

A helyi “super market”-ekben, vagyis kisboltokban, amikben az eladó egyben a bolt tulajdonosa is általában, figyelemre méltó a kimért többféle fetasajt-választék, a rengeteg féle olívabogyó és -olaj, valamint a többféle görög joghurt. A házi tojás darabja a piacon 50 eurócent, ami azért elég combos, a boltokban kapni másfél euróért hat tojást. Az itt kapható kenyerek nem kiválóak, de egész jók, néha még belefuthatunk részben kovásszal készült példányokba is. A zöldségválaszték a boltokban általában szegényes, de azért van. Érdemes kimenni a főváros halpiacára is, itt már sokkal bővebb a választék, halakban és zöldségekben is, a piac közepén található kávézóban pedig bátran rendeljünk kávét vagy ennivalót, itt tutira minden friss.

Hát, ha reggeliről van szó ezekből lehet választani.

Szerencsére a társaságban velünk volt Németh Ricsi, a Gasztro-Hack csapat jeles tagja, aki mindig megígérte nekünk, hogy majd ő készít reggelit. Igaz, az egy hét alatt kétszer fordult elő, hogy ebéd előtt kimászott az ágyból, de az egyik ilyen reggelen eléggé meglepett minket.

Ezzel:

Oké, nehezen lehet reggelinek hívni, mivel két óra konyhai munka után, 11 óra körül fogyasztottuk el, de mesés volt. Görög joghurtos lepény olívaolajjal, gombás-paprikás ragu, ami mellé zseniális volt a kicsit sem korfui, de annál meglepőbb kéksajtos körte, na meg a nagyon is görögös fetás töltelékkel összehozott sült paprika.

Na kérem, EZT a reggelit szeretném a helyi kávézókban, éttermekben meglátni. Csodálatos napindítás volt.

A többiek nem hagynának békén, ha nem említeném meg a helyi előre csomagolt pudingokat, amikből napi átlag egyet tuti megettem, ajánlom a rizses és vaníliás változatot, nem egy gourmet fogás, de erősen hasonlít anyukánk konyhájának ízeire.

dsc08986.JPG

Összefoglalva a korfui ajánlataim: reggelit saját magad készíts, a helyi, és a körülötted termő alapanyagokból, ne sajnáld a fetát és olívaolajat. Ebédre akkor jársz a legjobban, ha friss grillezett halat eszel, vagy a helyi specialitásokat, bár ezekből a legjobbat úgy eheted, ha összebarátkozol a helyiekkel. Nem nehéz, mindenki beszél angolul, és saját bevallása szerint járt Budapesten az elmúlt néhány évben, lesz közös téma. Vacsorára érdemes az étteremben az előételekból választani többet, tapas-jelleggel megosztani azt másokkal, így elég ízletes, néha meglepően jó ételeket ehetünk, és nem telítődünk el. Gyrost ne vegyetek.

Ja, és ha töményet isztok, felejtsétek el az ouzót vagy kumquat-ot, igyatok czipurót, az itteni törkölypálinkát, a helyiek is ezt szeretik. A helyi vörös sör elég jó, de a borokkal kapcsolatban érdemes megmaradni az asztali kínálatban, úgy nem csalódunk.