English

Egy nap a városban

Elbűvölt a budapesti geek kocsma - Vault 51

szucsadam 2018 február 23.
Címkék: játék

9gag-olvasó vagyok. Egy régebbi írásban azt is megosztottam veletek, miért (ezzel kapcsolatban már egy rádióműsorban is megszólaltattak, szóval ha hallottátok: igen, én voltam). Itt találkoztam egyszer egy poszttal, amit több százezren láttak. Egy fotó volt, amin egy budapesti bárt mutatnak: egy geek kocsmát. Hogy, hogy nem, ez a 9gag közönségében elsöprő elismerést aratott.

Úgyhogy elmentem megnézni ezt az immár világhírű helyet, ami ezzel az akarattalan (állítólag tényleg az) népszerűsítéssel tök jó pozícióba került, hisz a budapesti bulituristákkal megfelelő méretű közös metszetet alkotnak a külföldi mémgyáras geekek, akik így nyilván ellátogatnak legközelebb ide is. Ha erre járnak. Jövő héten, ilyesmi.

dsc06295.JPG

Spoiler: egy óra múlva jöttem ki, leizzadva, földöntúli boldogságban.

A hely maga a föld alatt van, egy régi légoltalmi bunkerben, úgyhogy a bejárat után egyből vaslépcsőhetünk.

dsc06294.JPG

Odalent a bárpult mellett találunk egy étel-ital fogyasztására alkalmas részt, ahol mellékesen egy Super Nintendo, és vagy egy tucat elég komoly felszereltségű PC áll rendelkezésre annak, aki irtana valami ellent. A PC-k kölcsönzése egy órára 1000 forint, de ez helyben vagy későbbi időpontban lefogyasztható, italokat, éppenhogy ehető ételeket is felszolgálnak (hamburgert és hotdogot is próbáltam). A bérleti díjért ezresenként egy tokent kapsz, ami egy zöld műanyag izé, és legközelebb, ha maradt tokened, azzal fizethetsz a fogyasztásért.

Oké, visszatekintés következik.

Mindig is szerettem volna kipróbálni az újabb számítógépes játékokat, amikről cikkben áradoznak a szakírók, mindig nagy vágyakozással gondoltam például a Witcher 3-ra, amivel kapcsolatban olyanokat olvasok, hogy “bárcsak elfelejtenék mindent, és még egyszer végigjátszhassam, és újra átéljem ezt az élményt”. Én abbahagytam a számítógépes játékokat nagyjából 2003-ban, és azóta legfeljebb a telefonomon játszom, nem túl nagy beleéléssel.

Egyszerűen nincs időm játszani. Ha mégis akad időm, többet dolgozom, a maradékban pedig a családommal vagyok. És emiatt nem is vettem rá magam soha, hogy összerakjak otthonra egy erős PC-t: minek? Ha otthon vagyok, úgysem ülök le elé, inkább vagyok Évivel, vagy a lányommal. Most viszont megcsillant előttem a lehetőség: instant kikapcsolódás, zuhanyszerű bérjáték, a napomba belesűrített egy órás elfelejtkezés mindenről.

Tovább borzolták a kedélyeimet a VR szobával, ahol egy izmos PC és egy VR szemüveg vár, hogy kipróbálhass pár játékot.

dsc06289.JPG

dsc06292.JPG

És hát ez zseniális, jobb szórakozás (majdnem) mindennél, amit egyedül lehet művelni. Nincsenek egyelőre nagy grafikai megoldásokat kínáló játékok, de nem is kell: egyelőre tényleg az tölti ki az élvezeti faktort, hogy bármerre nézel, azonnal a a fejeddel együtt mozog a kép, és hogy a kezeid helyén digitális kezeket látsz, ha lenézel, és a mozdulataid köszönnek vissza a játékban. Megszűnik a külvilág, néha ugyan hallod, ha betéved a szobába valaki, és odasúgja valakinek, hogy

te, ez mégis mi a jóistent csinál?

, de egyébként ez távoli hang csak, és nem érzed magad cikinek. Pedig az vagy.

Én ugynis a SUPERHOT nevű játékkal játszottam megállás nélkül, itt vörös színű alakok futnak feléd, ki pisztollyal, ki késsel, neked meg ki kell iktatni mindegyiket. Körülötted fegyverek vannak szétszórva, gyorsan fel kell kapni egyet-kettőt, és irtani. Igen ám, de mégsem olyan gyorsan: az idő csak akkor halad, a környezeted csak akkor mozdul, ha te is. Így aztán előfordul, hogy te nagyon lassan, gondosan elhajolva minden feléd haladó golyó elől, guggolva kapsz fel egy puskát, miközben tüzelsz látatlanban jobbra, ahol tudod, hogy a késes mindjárt elér, viszont kívülről úgy nézel ki, mint egy

csípőficamos jógi, aki nem akarja elhinni, hogy nem megy neki a félhold tartás.

Baromi jól szórakoztam, kilépve az utcára azt éreztem, amit már sajnos nagyon régen: játszottam, kikapcsoltam közben, és nem voltam a teendőim, gondjaim között egy órára.

Ezt pedig nem szabad elfelejteni: játszani kell rendszeresen. Mindegy mit, ami jólesik, csak szűnjön meg a világ közben.

Szóval otthon, a laptopomon meg is vettem Steam-en pár játékot, amiket végül nem a saját gépemre, hanem az itteniekre töltöttem le. Elég gyors a net, tíz perc alatt leszed bármit, csak be kell jelentkezni a Steam fiókoddal, és már mehet is. Az eredményeidet szintén Steam-ben menti el, így mindig onnan folytathatod, ahol abbahagytad.

Egyébként egy szinttel lejjebb társasjátéktermek vannak, itt gyűlnek össze legsűrűbben a geekek, kedves, sok esetben kissé flúgos emberek, néhányan furcsa, mesehősszerű ruhában - ők nem magyarul beszélnek -, mások elnyűtt felsőkben beszélgetnek arról, amikor egyszer otthon a gépükön valami történt. Imádnivalóan lökött közösség.

Ja, és odalent nincs térerő, net viszont van, 50 megabites, szóval mielőtt lementek, értesítsétek a családot, hol érnek el titeket.

Vault51
Cím: 1066 Budapest Ó u. 51.

süti beállítások módosítása