English

Egy nap a városban

Hallgass úgy régi zenét, mintha először hallgatnád

szucsadam 2017 május 09.
Címkék: zene bartók

Különös kezdeményezésbe fogott a Fülesbagoly blog, Horváth Gergely ex-Petőfi Rádió főszerkesztő és a B32 Kultúrtér a Bartók Béla úton. Ők hárman Lemezjátszó néven ingyenes programsorozatot indítottak, ahol az emberek valamilyen különös okból

hátradőlve meghallgatnak egy egész zenei albumot bakelitről, és utána megbeszélik azt.

Különös viselkedés. Nincs rá magyarázat.

Persze a magyarázat evidens azoknak, akik jelentős időt töltöttek életükben bakelitek és magnókazetták hallgatásával. Azokon még nem volt azonnali léptetésgomb, mint később a cédélejátszókon, és hol voltunk még a mostani playlist-fétistől, amikor algoritmusok vagy prémium szolgáltatásként emberek (humánok!) válogatják ki nekünk a dalokat, hogy azok egymás után lejátszva valamiféle folytonosságot adjanak.

Itt egy albumot hallgatnak meg, az elejétől a végéig. Úgy, ahogy a művész, a producer meg a többiek azt megálmodták.

Én is részt vettem az első ilyen szeánszon, David Bowie The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars című albumát hallgattuk meg. Horváth Gergely rádióshoz méltóan nagyon jól találta meg az ünnepélyes, templomba illő hangvételt a bevezetőben, ahol beszélgettek az albumról kicsit az Anima Sound System Prieger Zsoltjával. Akinek fogalma sem volt Bowie-ről és a “Ziggy jelenségről", az néhány perc alatt belerázódott a dologba, és a olyan okosságokat tudott mondani a hetvenes évek egész zenei piacáról, mintha egész életében ezt tanulmányozta volna.

Nagyon ellazult, nagyon informatív beszélgetés volt ez, ami úgy tanította a hallgatóságot, hogy közben nem akart tanítani semmit.

dsc02572_copy.JPG

“Hányan hallgattak az elmúlt héten legalább egyszer bakelitet?” - így mérte fel a hallgatóság zenei hozzállását a műsorvezető. Aztán Horváth Gergely felmutatta a szent bakelitet, amit felhelyezett a színes fényekkel megvilágított oltáriszentség-lejátszóra. Ez így leírva nagyon teátrálisnak hangzik, de ott nem tűnt annak. Csak megadták a módját, a közönség pedig hirtelen nagyon sokra értékelte az Albumhallgatás nevű jelenséget, amit valószínűleg már jóideje nem gyakorolt. 

Én legalábbis már jóideje nem.

dsc02570_copy.JPG

A hangrendszer jól volt belőve, a zene körbevett minket. Az album, ami otthon, egy egyszerű kis hangfalon, Spotifyból vagy Apple Musicból lejátszva, Bluetooth-szal átküldve egy könnyed semmiségnek tűnik, a B32 színháztermében az ide-oda cikázó hangokkal, különös zenei megoldások kiemelésével egy új dimenzióba került. Nem értek hozzá, így fogalmam sincs, ebben mekkora szerepe van a bakelitnek, mekkora a lejátszónak, és mekkora az erősítőnek, kábeleknek, hangfalaknak. Én csak azt tudom, hogy ültem ott a párnákon, egy babzsákfotelnek támaszkodva, és a zene kitöltött minden négyzetcentimétert a térben, és még akkor sem tudtam volna kivonni magam a hatása alól, ha épp akartam volna. És minden kis hangfoszlányt, amit Bowie a stúdióban beleálmodott az albumba, teljesen egyértelműen hallottunk. Nem volt tévedés.

Lement az A oldal, újra beszélgettek. Kiderült, hogy Bowie-val nagyon izgalmas volt a közös munka egy-egy albumon, csak épp az utolsó pillanatig a művészen kívül senki nem hitt benne, hogy ebből épkézláb lemez lesz, annyira rendezetlen és csapongó volt az egész. Aztán valahogy a zseni kiemelkedett a káoszból, és egy olyan remekművet tett le az asztalra, amiben egyszerre volt ott a kor valamennyi stílusa, zenéje, és mégis teljesen egyedi hangzással bírt. Bowie úgy lett generációk meghatározó művésze, hogy maga is valamilyen különös, hajlított tükörként verte vissza a kortársak munkáit. A Ziggy album még valamivel még azelőtt jött piacra, hogy Bowie megkezdte volna a pirospaprika + tej + kokain diétáját, amit évekig folytatott, és végül azt sem tudta, melyik városban vette fel az albumait. 

A második Lemezjátszó eseményen a Nirvana Nevermindját hallgatták meg, sajnos akkor a hóvihar miatt nem tudtam bejutni. A harmadik szeánsz jövő kedden lesz, a Pink Floyd Dark Side Of The Moon albuma szintén eléggé atmoszférikus élménynek ígérkezik. Persze hogy megyek. Rákattantam az albumhallgatás műfajára, aki szintén kipróbálná, milyen, az esemény leírásában megadott email-címen jelentkezhet. Még egyszer: ingyenes.