English

Egy nap a városban

Budapest 1975-ben

Magyarósi Csaba 2016 április 26.
Címkék: városkép

Sosem felejtem el azt a könyvesboltot Edinburgh-ben, ahol 1997-ben lapozgattam egy Budapestről összeállított fotóalbumot. A szerző azzal indított, hogy a magyar főváros szürke és unalmas… volt, de a rendszerváltás után aztán kivirágzott és Kelet-Európa egyik legizgalmasabb központjává vált. Egyet lépve előre tisztán látszik, hogy milyen sokat színesedett már azóta is Budapest, sőt, az Egy nap a városban 2010-es elstartolása óta is hihetetlen a változás.

És akkor most lépjünk egyet vissza, 1975-be, abba a korszakba, amikor a könyv szerint Budapest szürke volt és unalmas.

Két holland turista, Ed és Louise Magyarországra utazott, ami akkoriban Nyugat-Európából nézve egyáltalán nem volt természetes választás. Én még a kétezres évek elején is találkoztam olyan francia cserediákkal, aki meglepődött, hogy nem sátrakban élünk, illetve egy ismerősömnek ugyanekkor New York-i útja alkalmából megmutogatták a tévét és a szappant, mint a nyugat legújabb vívmányait.

Szóval 1975-ben még alapvetően azt gondolta a többség, hogy Magyarország maga a Szovjetunió (még 1997-ben, az angliai tripem alkalmával is ezt a kérdést feszegette néhány tizenéves brit), ahol emberevő kommunista szörnyek garázdálkodnak, szóval ha bátorságnak nem is, kalandvágynak azért lehet nevezni, hogy Ed és Louise belevágott az utazásba és mulatott egy jót nálunk.

screen_shot_2016-04-26_at_09_34_28.jpg

A fotók nemrég kerültek ki a Flickr-re (értsd: nemrég fedeződött fel), meg néhány magyar oldalra is, szóval nem mi közöljük őket először, mégsem akartam, hogy lemaradjatok róluk, mert annyira izgalmasak. Nem a profizmusuk miatt, hanem pont azért, mert amatőrök: ebből a korszakból inkább csak dohos, kelet-európai, kimért állami fotók maradtak ránk, a két holland fiatal viszont kábé pont úgy állt 1975-ben a világhoz, ahogy ma állnának a gyerekeik-unokáik, vagy ahogy mi tesszük, szóval vidáman szökdécselve, táblákba kapaszkodva, a nekik kedves jeleneteket bemutatva garázdálkodták végig a várost.

Pont ezért lesz összehasonlíthatóbb a régi Budapest a mostanival, mint a legtöbb akkori sorozaton, hiszen a szemléletmód ugyanaz, és emiatt látszik, hogy a valóban szürke, kicsit kopott és megrogyott város ugyanúgy megőrzött valamit a régi sármjából, ahogy arra bármelyik önző, korrupt rendszer alatt képes volt, van és lesz. Budapestet nem lehet csak úgy lenyomni, és ez tök jó!

Itt a teljes galéria rengeteg képpel.