Az indiai kaja problémája Budapesten a Pándzsáb Tandorival meg is lenne oldva, ha nem úgy nézne ki a hely, mint egy nyolcvanas évekbeli kifőzde, ami furcsa véletlenek összjátéka folytán a pokolban üzemel. A kajájuk szenzációs, de a beltér valami szédületesen béna, ráadásul időnként egészen ijesztő pincérekkel is össze lehet futni. Nagy mázli, hogy házhoz is szállítanak, amivel például az én indiai kajaigényemet 95 százalékban le is fedik, ráadásul a futárok szuperaranyosak, csak sajnos:

De néha jól esik beülni egy étterembe, és ilyenkor jön jól a Curry House a nyolcadik kerületi Horánszky utcában.

A napokban megnéztük a helyet és tök kellemes élményekkel távoztunk. A beltér jópofa, a valamiért katasztrofálisra sikerült fotóimon ez kevésbé jön ki, de ízléses, szerethető hangulatú az étterem, ahol nagy odafigyeléssel választották ki még az asztalra kerülő alátéteket is, de hozza a minőséget a pohár, a tál, az evőeszköz is, minden.

Ki van találva.

Persze a belépéstől a felismerésig elég sok idő telik el, nekünk legalábbis vagy 45 percen keresztül kellett várnunk az első pohár italra a megérkezéstől, ami azért extrém hosszú várakozási időnek számít. Nem nagyon szoktam ilyesmin rugózni, én szeretem, ha az étterem hosszabb élményt ad, és elszomorodom, amikor egy órával az érkezésem után már belém is pumpáltak három fogást, több pohár bort és fizettem. Vacsorázni járni szerencsés esetben egész estés projekt, amit olyanokkal élsz meg, akikkel szívesen töltöd az időt, szóval ha elhúzódik az esemény, az csak jó, az élmény így kevésbé lesz gyártószalagszerű.

Viszont amikor a négy megrendelt mangó lassiból csak kettő jön ki 45 perccel a megérkezésünk után azzal a magyarázattal, hogy ezek már elkészültek, és már a másik kettő is folyamatban, akkor habitustól függően felhúzod magad, vagy elkezdesz röhögni. Én a másodikat ajánlom.

Várakozás közben legalább meg tudtuk figyelni, ahogy feltelik az étterem, nyolc-fél kilenc körül már alig volt szabad asztal, és a vendégek közel fele indiai volt, aminél jobb reklám egyébként nem kell. És amikor megjöttek az ételek, mert csak megjöttek, kiderült az is, hogy megérte várni: jól, autentikusan fűszerezett, karakteres fogások ezek, amik tökéletesen hozzák az eredeti indiai kaják ízét.

Ettünk tandoori csirkeszárnyat (fűszeres csirke szárnyak tandoori kemencében sütve), csirke tikkát (tandooriban készült csirkemell tikka fűszerekkel pácolva, gyömbérrel, fokhagymával, joghurttal), csirke curry-t (csirkemell file darabok hagymával főzve, joghurtos, paradicsom mártással, fokhagymával és gyömbérrel), biryani rizst, fokhagymás naant és lencsét.

Ahogy már írtam is, a tálalás szuperízléses, és az ízek is kiválóak. Két éve, amikor Indiában jártam, amit lehetett, és ami nem fenyegetett a vérhas veszélyével, felfaltam Mumbaiban, és ezek a fogások elég jól hozták az ottani ízvilágot. És odafigyelnek az egyéni preferenciákra is, tehát ha valaki enyhén csípősen kéri, az náluk nem azt jelenti, hogy csak fél zsák csilit raknak bele, az valóban csak enyhén csípős. Összesen talán annyi az észrevétel, hogy az én ízlésemhez egy hangyányit visszafogottak voltak a fogások, a Pándzsábban bátrabban, erőteljesebben fűszereznek, szóval az másfél lépéssel még közelebb van az eredeti indiai ízvilághoz, viszont a Curry House meg talán az átlagos magyar ízléshez simul ügyesebben, szóval mindegyiknek megvan az előnye.

Két személy itallal és borravalóval kb. 10 ezer forinttal számoljon.

Curry House
Budapest, Horányszky utca 1
06304488400