Több mint két hónapja használjuk Ádámmal és még két másik tettestársunkkal a Bubit úgy, hogy csak egyetlen féléves előfizetést vettünk, szóval fejenként havonta 333 forintba kerül a szolgáltatás. Ami elég jó.

Összeszedem most gyorsan az addigi tapasztalatainkat, hogy könnyebb legyen döntened, ha még mindig nem tudnád, hogy belevágj-e, vagy sem.

Ha nagyon röviden kell válaszolni a kérdésre, akkor:

Vágj bele!

Volt néhány bosszantó apróság az elmúlt időszakban, de nagyon sokszor ért az az élmény, hogy az  önelégülten ültem a bringán, mert megint sikerült megoldanom egy olyan helyzetet, ami Bubi nélkül elég problémás lett volna. Mennyire zseniális vagyok már, hogy eszembe jutott a bérlet. Ha te is zseniálisnak akarod érezni magad, akkor érdemes lecsapnod az előfizetésre.

Szóval a lényeg: az informatikai rendszer a legtöbbször csodálatosan működik. Odahúzod a telefonod kameráját a bringákon elhelyezett QR-kód fölé, és már azelőtt megkapod a kioldásra jogosító gombot, hogy az objektív fokuszált volna. Esküszöm, homályos pacát látsz még a kijelzőn, de már bérelheted a bringát.

Ez van az esetek 90 százalékában.

A maradék tízben viszont vér, verejték és könnyek. Előfordul ugyanis, hogy a rendszer teljesen lehal, ilyenkor először a QR-kóddal próbálsz bérelni, de nem sikerül, átmész még három másik bringához, de ott sem jársz sikerrel, aztán megpróbálsz kódot pötyögni, először a biciklin, aztán az állomások központi kijelzőjén, ami a kicsit béna gombok miatt eleve kemény meló, aztán a végén, amikor feladod, csekkolod a mobilod és látod, hogy hivatalosan négy bringát kibéreltél és ketyeg az óra.

De nem tudod kivenni a bicikliket, hogy lezárd őket, hiszen eleve nem oldott fel a lakat.

Az informatikai rendszer fulladozása elég frusztráló tud lenni és persze, hogy akkor jelentkezik a probléma, amikor ki van számolva az időd és sietnél és épp nagyon számoltál azzal, hogy leugrasz a buszról és máris felnyergelsz egy bringára. 

Hát nem. Nem mindig.

A biciklik állapota egyébként meglepően jó, talán ha egy leharcolt példányba futottam bele, ami összehasonlíthatatlanul jobb arány a párizsi Vélibénél. 

És ha már szóba került az európai bringabérlés mekkája és legfényesebben ragyogó csimborasszója: a Bubi alapvetően ezerszer jobb szolgáltatási színvonalat nyújt, mint a Vélib. Az elmúlt héten elég sokat bringáztunk Ádámmal Párizsban, és a Bubi után egyszerűen rettenetesnek tűnt a rendszer. Nincs például QR-kód-olvasó, nem elég a mobilodat magaddal vinni, hanem kell a spéci kártya, de ez a legkisebb baj.

A legnagyobb az, hogy az állomásoknak két állapotuk van:

- Teli

- Üres

Az üres problematikája nyilván nem igényel magyarázatot. Volt, hogy fél órát vártunk bringára, mire el tudtunk indulni, mert a környék összes kölcsönzőjéből hiányzott az összes bringa. De a teli még nagyobb gondot jelent: nem tudod lerakni a kibérelt biciklit. Ketyeg az óra, fél óra után már fizetős, 25 perc alatt megérkezel a következő állomásra, de utána még vagy 15 percig körözöl, mire le tudod rakni a bringát: sokkal messzebb a céltól, mint szeretnéd.

Párizsban egyszerűen nem működik a biciklik terítése, a budapesti helyzet ehhez képest tejjel-mézzel folyó Kánaán, ahol mindig van elég bringa, de hely is. És ha még sincs, még mindig van egy spéci lakat, amivel le tudod zárni a spéci vasrúdhoz, sőt, nem is egyet, hanem akárhányat, nézzétek, mi történt például velem, amikor egyik este nem találtam helyet, de már az előttem odaérkező négy bubis sem:

Semmi. Van megoldás.

És ha van bérleted, rájössz, hogy a bringát mennyivel többre használhatod, mint elsőre gondolnád. Például: esős időt jósolnak, saját biciklivel már nem indulsz el, mert hazafele jöhet a monszun. De Bubival elindulsz, mert legfeljebb visszafelé már busszal jössz, nem kell a bicikli sorsa miatt aggódni. Vagy: tökre nem hivatalosan, de egy kisebb gyereket simán be lehet ültetni az első kosárba, akivel így akkor is sokkal gyorsabb lesz a közlekedés, ha csak tolod a bringát. És a bevásárlószatyrokat is ráaggathatod a kormányra, amivel két legyet ütsz egy csapásra:

Szóval az informatikai rendszer néha bénázik, de alapvetően nagyon jól működik, ahogy az egész Bubi. Persze a hálózat még nem elég nagy és a biciklikkel lehetetlen emelkedőre feltekerni, olyan nehezek (ebben a Vélib jobb), de amúgy egy nemzetközi szinten is tök jó szolgáltatással van dolgunk.

Uff.