English

Egy nap a városban

A boltok ősét találtam meg a Wekerlén - A másik bolt

szucsadam 2015 március 06.

Amikor nemrég összeállítottam a legjobb budapesti kenyerek lelőhelyeit egy térképen, a pékségekkel és a viszonteladókkal együtt, feltűnt két különleges pont, ami szakított a többiek belvároshoz közeledésével, és büszkén feszített a város széle felé. Az egyik a Pipacs pékség műhelye, Óbudán, a másik az egyik viszonteladójuk boltja, a Wekerle telepen.

Ez “a másik bolt”.

Először egy gyors kitekintés, hol is járunk. Wekerle Sándor miniszterelnök 1908-ban léptette életbe az állami költségen építendő munkáslakásokról szóló törvényt, 1925-ig 1007 ház épült az itteni telepen. Vasutasok, postások, nyomdászok, rendőrök költöztek a ma csak Wekerlének nevezett városrészbe. Kizárólag nyugdíjas állással rendelkezők, akiknek biztosítva volt az anyagi helyzete öregkorára.

p1260724.JPG

A Kós Károly térre pedig tényleg csak a beköltözők krémje került, a legzsírosabb hivatalokat megszerzők. Ennek megfelelően a tér körül, a gigantikus, fákkal szegélyezett körforgalom mentén még ma is érezni ennek az elit klubnak a hatását. Hiába vagyunk a Határ úton kívül (ami egykor Budapest szélét jelezte), hiába veszi körbe a városrészt a falusias Pesterzsébet és Kispest, kialakult itt egy olyan sziget, amit ennyire távol a városközponttól ritkán látunk.

p1260728_1.JPG

Fábián, “a másik bolt” tulajdonosa pedig nem lőtt mellé, amikor borkereskedést nyitott itt még sok évvel ezelőtt. Noha itt egyáltalán nem lehet átutazó forgalomra számítani, vagyis csak a helyi törzsvendégekre építhet egy üzlettulajdonos, megtalálta a számításait. Bejöttek hozzá sokan borért.

Aztán észrevette azt is, hogy sokaknak a kezében Culinaris táskák vannak, meg olyan üzletek emblémái, ahol a minőség az elsődleges szempont. Rájött, hogy ha jó termékeket árulna a bor mellett ő is, az itt lakóknak nem kéne tíz kilométereket autózni egy-egy bevásárlásért.

p1260734.JPG

Elsőkén a keszthelyi Burgonyakutatási Központ viszonteladóiként vagy 10 féle krumplit árusított. Hópehely, Démon, Balatoni Rózsa, Somogyi kifli, Arany chipke és így tovább. Aztán jöttek a kolbászok, zöldségek, és Fábián hirtelen elérkezett egy mérföldkőhöz: lehetett paprikás krumplit főzni az üzletben kapható alapanyagokból.

Ma a bolt már így néz ki:

p1260731.JPG

p1260742.JPG

p1260745.JPG

Látszik, hogy nem úgy bővült, hogy “akkor áruljunk mindent, ami csak belefér”, hanem gondosan válogatott beszállítóktól hoztak termékeket, amiket ráadásul olyan áron tudtak beszerezni, hogy azért ne verje ki a biztosítékot a környéken. Sokat elárul a kínálatról és a kiszolgálásról, hogy tíz percre ugrottam be pár cuccért, és másfél óra múlva segítettek ki az autómig a csomagokkal, és vagy 20 ezer forintot hagytam ott, három tételben (fizetés utáni “ja, még azt is kérem” effekt).

Kulináris kiállítás volt.

A borok esetében a 3-4000 forint a legdrágább kategória, és ha megkértem a tulajdonost, ajánljon valamit, nem vitt el a csillagokig. Remek 1100 forintos tételeket kínált, 2200-ért pedig már gondolkozós vöröset nyomott a kezembe. Közben mesélt, hogy ez a borász éjjel-nappal komolyzenét játszat a pincében a hordóinak, a másik pedig háttérpincészet, akinek a borait a nagy nevek vásárolják fel, ha megszorulnak. Elkezdtem beszélni Fábiánnak az olyan ritkaságokról, mint a csókaszőlő, erre előhúzta a Vylyan palackját valahonnan hátulról. Az is volt neki. Meg Jázmin fajtája, ami szintén igazi ritkaság, nincs két hektár az országban, amin terem.

A csokoládékat több helyről szerzik, de a “saját márkás” az Ágasvár Bonbon, az üzletben is dolgozó Péter művei. Kézműves csokoládék, magas minőségben. “A nyuszi ötven árnyalata” munkacímen mindenféle színes fehércsoki-nyulakat is öntenek, amivel nyilván a húsvét előtt találnak fogást az ünnepen.

p1260735.JPG

De ezen kívül csapolt méz, minőségi olívaolajok, fűszerpolc, kézműves magyar sörök (van Távoli Galaxis, a kedvencem!), remek sajtok (kistermelő, saját tehén tejéből), zseniális kolbászok, szalonnák sorakoznak. "Nem olyan a sajt, mint egy Sándor Tamás, de nem is kerülnek annyiba" - teszi hozzá a tulajdonos, aki nem fényezi agyon minden ott kapható terméket, őszintén megmondja a véleményét mindenről. És ami még feltűnik: nincs nagy mennyiség, mindenből csak annyit találunk, amit fel tud szívni a környék.

A kenyérpult pedig jobb, mint amit bárhol láttam. Nem a pult miatt, hanem mert a kínálata nagyon különleges.

Hét nap, hét pék.

p1260744.JPG

Minden nap más pékségtől szerzik be a kenyeret, és nem is akármilyeneket. Ide szállít a kenyérversenyünk legjobb fehérkenyerenék választott Pipacs, a szintén tesztelt Bazsalikom is, én pedig tegnap olyan kiflit és sütőtökös kenyeret vettem, hogy nem bírtam leállni otthon az evésével. Pedig a hétvégi vendégeknek vásároltam.

Annyira kistermelőtől volt ez a kenyér, hogy még neve sincs!

(A kifli meg a Panelpéktől van)

Az üzlet egyébként két, fallal el nem választott részből áll, a főbérlő egy társasház-kezelő cég. Mutatom a kontrasztot:

p1260730.JPG

A mézek és a borpolc mögött van az iroda.

Az egész üzletre jellemző egyébként egy máshol ritkán tapasztalható, vadregényesen közvetlen hangulat. A limitált, de minőségi kínálattal, a lelkesedéssel, azzal a különös módon üdítő érzéssel, hogy itt végre a kereslet haladja meg a kínálatot. Azzal, hogy sokszor a vevők dobnak be a boltba egy-két doboznyi terméket, mert épp arra jártak a városban. Ha ajánlasz egy jó termelőt, lehet, hogy holnap már azt is kapni a másik boltban, ki tudja.

Az egyik National Geographic számban van egy kedvenc képem. Egy grönlandi falucska látszik rajta madártávlatból, egy jeges kis félsziget, tele piros meg kék meg szürke házzal, ahogy utak nélkül, csak úgy odapottyantva állnak összevissza. A képaláírásban az olvasható, hogy régen mindenki önellátó volt a településen, de azért most már a telep boltjában is vásárolgatnak, például a fókahúshoz majonézt és ketchupot. És ahogy olvasom, elképzelem azt a grönlandi boltot, nem az árukészletét, vagy az élelmiszerek minőségét, hanem a hangulatát. És van hasonlóság. Nem egy fogyasztó lép be a boltba, hanem valaki, akinek szükségletei vannak, mondjuk éhes és enni szeretne. Nem shoppingol, hanem vásárolni jön, a szó hardcore értelmében. És ami Grönlandon a só, az olaj vagy a majonéz, az a Wekerle közepén, a jobb módú közösségben a minőségi bor, kolbász, tea vagy tökmagkrém. Nincs árubőség, meg raktárkészlet, hanem szuper cuccok vannak, amik ha elfogynak, akkor aznapra annyi volt.

Lehet, hogy a hasonlat nem volt épp a legjobb, de remélem valamennyire átjött az üzlet hangulata. Szuper hely tehát, ahol ráadásul pont az én ízlésemnek megfelelő ár-érték arányban dolgoznak. Ha errefelé laksz, vagy az M5-ösön száguldasz hazafelé, megéri tenni egy kört.

a másik bolt
Cím: 1192 Budapest Kós Károly tér 13.
Nyitva
: H-P 06:00 - 20:00, SZ 08:00 - 18:00, V 09:00 - 12:00

A boltba bejelentés nélkül érkeztünk, és a bevásárlásunkat saját zsebből fizettük, mert mi ilyen srácok vagyunk.