Folytatódik a világfalus sorozatunk, most azt nézzük meg, hogyan változtatta meg a világot az Airbnb. Vagy legalábbis az enyémet. 

192 ország 33 ezer városában, összesen 800 ezer havernál lehetsz vendég.

Elvileg erről szól az Airbnb, annyi kiegészítéssel, hogy:

- a haveroknak elég rendesen tejelned kell
- igazából nem is feltétlenül kerülsz kapcsolatba a haverral, mert ott van köztetek egy hatalmas Szilícium-völgyi szerverpark, ami a kommunikációt intézi

Így nézve már nem is tűnik sokkal személyesebbnek a szolgáltatás, mint egy világot behálózó szállodalánc, mégsem volt kérdés, hogy amikor elkezdtem tervezni a nyolchetes lisszaboni utamat, az Airbnb-n, és nem a Booking.com hoteljei között kerestem a szállást.

Az ember agya ugyanis egyszer átkattan, és onnantól kezdve csak nyomós okkal akar magánlakások helyett szállodában aludni. Nyomos ok például, hogy olyan harmadik világbeli országba utazol, ahol a “haverek” jó eséllyel szétszerelnek este, hogy az értékesített szerveiddel alapozzák meg a hétvégi féktelen jókedvet a kaszinóban.

Az Airbnb mellett szóló érv egyszerű: aki sokat utazott, biztosan átélte már azt az értést, amit én csak reggeli depresszív-amnéziának hívok (kábé a reggeli merevedés ellentéte). Egy perce hívom így, eddig nem volt neve. A lényege, hogy reggel kinyitod a szemed, és egy olyan személytelen hotelszobában ébredsz, hogy:

1: azonnal elmegy a jókedved
2: eltart egy ideig, amíg rájössz, hogy tulajdonképp melyik országban vagy

Márpedig az ember szívesen megszabadul a reggeli depresszív-amnéziától és cseréli azt a “büdös a szekrény, de legalább sztorija van”-ra, vagy a “többet fizettem, mint amennyit egy négycsillagosban fizettem volna, de legalább akkor kapcsolom be az olajradiátort, amikor akarom”-ra.

Általánosabban: az Airbnb nem feltétlenül a spórolásról szól, miután velük utaztam végig Olaszországot és most rajtuk keresztül foglaltam szállást Lisszabonban is, már nagyjából látom, hogy ha konkrét elvárásaid vannak, simán el tudsz jutni egy jobban felszerelt hotelszoba áráig. Persze ha csak általánosságban keresel szállást, és nem szempont, hogy az a belvárosban legyen, menőn nézzen ki, legyen benne elég négyzetméter és felszerelés, akkor vastagon spórolhatsz is vele, bár ebben az esetben hotelből is találsz fillérest, meg a tényleg ingyenes couchsurfing úgyis verhetetlen.

Szóval nem feltétlenül lesz olcsóbb a nyaralásod, de mindenképp sokkal személyesebb lesz. Egy valódi lakásba költözöl be, ahol nemcsak belsőépítész, meg néhány hozzád hasonló vendég járt már előtted, de jó eséllyel egy helyi család is lakott már benne. A bútorok az ő ízlésüket tükrözik, a felszerelést nem Excel-táblázatban matekozták össze, hanem valódi szükségletek alakították, így a lakás tényleg élhető, nemcsak élhetőre tervezett. És van esély arra is, hogy találkozol a lakás tulajdonosával, aki mindenféle jó tanáccsal ellátva teszi sokkal élvezetesebbé a nyaralásodat.

Mondjuk én eddig legtöbbször annyi időre se futottam össze a tulajjal, amennyi ideig a szálloda portásával szoktam egyeztetni, szóval ez az érv inkább legenda, mint valóság, de el tudok képzelni egy olyan konstellációt, ahol az érkezésed estéjén már együtt iszol a tulajjal és a haverjaival valami titkos kis helyi kocsmában, és reggel meztelen modellcsajok közt ébredsz a tengerparton, orgiára utaló nyomokkal.

Velem ilyesmi mindenesetre még nem történt.

De eddig majdnem minden alkalommal elégedett voltam, a szolgáltatással legalább annyira, mint a szobákkal, és amikor egy belvárosi, hangulatos, jól felszerelt lakást kerestem, mindig azt is kaptam. Nem nagyon volt olyan, hogy a helyszínen csalódnom kellett volna, amit főleg az értékelési rendszer garantál, hiszen ha valaki átveri a vendégeit, akkor rögtön az első éjszaka után azt fogja tapasztalni, hogy megírják róla a lakása adatlapján, hogy egy nyomorult féreg, aki gyanútlan turisták félrevezetésével keresi a kenyerét. És az ötből egy csillagra értékelt lakásokat azért nem nagyon veszik ki, plusz az Airbnb is eltávolítja ezeket a rendszeréből.

Azért van, amire nem árt figyelni. Egyrészt arra, hogy jó előre foglalj. A rendszer elvileg automatikusan kiszedi a foglalt dátumokat, viszont én sokszor futottam bele szabadnak mutatott, de valójában már kivett lakásokba. Ennek az lehet az oka, hogy sokan az Airbnb mellett más felületeken is kiadják az ingatlant, csak elfelejtik update-elni az Airbnb-s naptárt, ami elég sok kellemetlenséghez vezetett, amikor az olasz túrámon az indulás napján a sokadik főbérlő utasította vissza az aznap estére vonatkozó foglalási igényemet.

A másik, amiért érdemes időben kezdeni a keresgélést az a jó ajánlatok gyors eltűnése. Az Aribnb legnagyobb előnye, hogy a lakások egyediek, ez nem egy szállodai szoba, ahol ha már nincs hely a 414-esben, a 836-osig még 422 példányban megkaphatod ugyanazt. Napokkal az utazás előtt már simán lehet, hogy az Airbnb ki sem listázza neked azokat a lakásokat, amiket igazán kivennél, hiszen már lefoglalta őket valaki más, vagy listázza, de érvénybe lép az eggyel korábbi bekezdés, és kiderül, hogy nem szabad a szoba. A helyzet még rosszabb, ha hosszabb időszakra keresel lakást: nekem például, miután beállítottam, hogy nyolc hétre keresek valamit Lisszabonban, már csak néhány hikomat roncs maradt, hiszen ha a jelzett foglalási időszakban akárcsak egyetlen napra is befoglalt már valaki, meg sem jelent a találati listában a kégli.

Képzelhetitek: csak az volt a listában, ami egyáltalán senkinek se kellett, pedig jó három héttel az utazás előtt kezdtem el keresgélni. Nem volt más választás, eltoltam az utat két héttel, így már sokkal jobb volt a kínálat, de amikor próbából egy évre előre kerestem, még sokkal menőbb lakásokat találtam, jóval alacsonyabb áron.

Az Airbnb legnagyobb veszélyének mégis az elállási lehetőséget érzem: a foglaláskor elfogadod a lemondási feltételeket, amik a főbérlő vérmérsékletétől függően lehetnek lazák és szigorúak is. Utóbbi esetben szinte esélytelen, hogy visszaszerezd a pénzed, ha bármi közbejön, még akkor is elúszik a lóvé, ha egy hónappal az út előtt jelzed, hogy lemondanád a szállást, mert valami halaszthatatlan jött közbe. Szerencsére viszonylag ritkán állítják be a “szigorú” lemondási feltételt a tulajdonosok, sokkal gyakoribb a “flexibilis”, ami akár egy nappal az utazás előtt is lehetővé teszi a lemondást.

Na de: tök mindegy, hogy milyen a szállásadó feltételrendszere feléd, ő akár még egy nappal az utazás előtt is lemondhatja a foglalást. Ami óriási rizikó. Nyilván ilyesmi ritkán fordul elő, plusz, és ez tök fontos körülmény, az Airbnb segíteni szokott azokon, akik megszívják, és akár az eredetileg befoglalt lakásnál jobbat, drágábbat bocsát a rendelkezésre (vagy a befizetettnél több pénzt utal vissza, hogy menőbb helyet foglalhass le belőle), de a rizikó adott.

Én például eléggé be voltam szarva, amikor az utazás előtt egy héttel bármit kérdeztem a lisszaboni főbérlőmtől, nem válaszolt. Hat nappal az út előtt se. Öttel se. És ez így ment az utazás napjáig, mikor dobott egy sms-t, hogy szeretettel vár, minden oké.

Garantált volt az örök barátság.

Szóval a szolgáltatás személyes jellegéből fakad, hogy a sztenderdek sokkal kevésbé érvényesülnek és függetlenül attól, hogy az Airbnb milyen szuper jól átgondolt, átlátható, működőképes rendszert talált ki, végül mégis magánszemélyekkel egyezkedsz, akiknek nincsen főnökük, és akik lehetnek ilyenek is, olyanok is. Ha baj van, újra ott az Airbnb, ami az esetek többségében megoldja helyetted a problémát, de amíg nincs gond, csak arra utaló jelek vannak, addig az idegeskedésen kívül nem sokat tehetsz.

Ezzel együtt továbbra is áll, hogy nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy mást válasszak, mint az Airbnb-t, feltéve persze, hogy nem szakmai útra megyek: amikor dolgozni kell, nem hangulatot, hanem sztenderdeket keresel, amik biztosítják, hogy el tudd végezni a feladatot, meg persze a reggeli depresszív-amnéziát is. Minden más esetben viszont az Airbnb teszi olyanná a nyaralást, amilyennek az utazási irodák a hotelkatalógusok és a prospektusok hamisan bár, de mindig is lefestették: személyessé és bennfentessé.

Disclaimer: az Egy nap a városban blog együttműködő partnere a sorozatban a Magyar Telekom.