A Dreher elindított Budapesten egy Csehországban már hagyományosnak számító, itthon még ezidáig ismeretlen műfajt. A sörkészítést megszakítják egy ponton, a pasztőrözetlen italt hatalmas, hűtött tankokba töltik, utána beállítják a kocsmákba. Minket is felkértek, hogy vegyünk részt az eseményen, és kóstoljuk meg az italt.

A kézműves sörök elterjedése új kihívás elé állította a nagy sörgyárakat. Továbbra is tudták mondani, hogy az ő sörük ellenőrzött, állandó minőségű, de a piac már beindult: izgalmakra vágyik, olyan sörkülönlegességekre, amik közelebb viszik őket az ital készítéséhez, és az alapanyagokkal való kísérletezéshez.

Közben a sörgyárban dolgozók tudnak valamit, amit mások nem. Tudják, hogy a legfrissebb, legzamatosabb sörélmény az élesztőtől való elválasztás után, még a pasztörizálás és palackozás előtti állapot, amikor a sör éppen elkészült, és még nem kezdik el tartósítani.

A Dreher pontosan itt vágja el mostantól a folyamatot, hogy elkészítse a Tanksörét, amit mostantól két budapesti helyen, a Stexben és az Akácfa sörözőben lehet csapra verni. Előbbiben Dreher, utóbbiban Arany Ászok márkanévhez kapcsolva.

A tanksörök a pasztörizálás hiánya miatt nem bírják annyi ideig. Azért 6-8 napig simán megtartják állandó hűtés mellett az eredeti minőségüket - még tovább is tartanak persze, de azért egy idő után megadják magukat. Legfeljebb hét napig állhat viszont egy helyen egy eresztés, a töltési dátumot egy krétával írt táblán mindig láthatjuk az adott tartályon. Két hét után, ha nem fogyott el, visszaviszik a gyárba, és kiöntik, majd újratöltik. De erre nem kerül sor, el fog fogyni - mondják nevetve a marketingesek. El is hiszem, csak olyan helyek merik ezt bevállalni, ahol van ennyi forgalom.

Ez nem valami olcsó mutatvány: a gyártási folyamatba be kellett illeszteni egy új állomást, ahol feltölthetik az 500 literes tankokat, meg kellett venni a hűthető mobil tartályokat, amik állandó nyomáson és hőmérsékleten - 7 fokon - tartja a sört. A kocsmákat is fel kellett készíteni, hogy fogadni tudják a tankokat, és be kellett kötni a mutatós, Barátság kőolajvezeték vastagságú díszítő rézcsöveket a pultokba, hogy nyáron is érezd, ránézésre, milyen hidegen tartják az italt.

Itt a folyamat, a gyárban lévő betöltéstől, a kiszállításon át egészen a kocsmáknál elfoglalt pozícióig:

A Stexben összesen 1500 litert telepítettek a nyitásra, az Akácfában két tartály fért be egy átlátszó "hűtőszekrénybe". Mindkét helyen baromi jól néznek ki a tankok.

Az Akácfa sörözőben Arany Ászok Tanksört árusítanak mától, 330 forintos korsóáron, amit azóta is dolgozok fel. Utoljára a kétezres évek elején ittam ennyiért korsó sört, esetleg Budapest határán kívül. A Stexben a Dreher Tanksört csapolják mostantól, egy korsót 600 forintért mérik (a sima Dreher csapolt 580 forint volt itt, szóval nem nagy ugrás árban).

És akkor az ítélet: a Dreher Tanksört két helyen kóstoltam, a gyárban, frissen, és a Stexben. Mindkét helyen ugyanazt éreztem: friss, ízgazdagabb, finoman, de határozottan keserű italt, erős, krémes habbal. Ahogy a minőségellenőr fogalmazott - én nem tudnék ilyen szépen - “a komlóolaj harmonikusan jön elő”. Az Arany Ászok tanksört is megkóstoltam, de inkább a Dreher mellett maradok.

A héten az esemény miatt több Dreher-dolgozóval beszélgettem egyébként, a minőségellenőrtől kezdve a termékfejlesztőn át a gyártás egyik vezetőjéig, és eléggé meglepődtem. Valahogy nagyüzemi figurákra számítottam, Magyarország legnagyobb sörgyárához igazodva valami kimért mérnökökre, akiket a volumen és a szállítmány szavak hoznak csak lázba. Valójában lazák, nagyon kedvesek és nyíltak. Mégiscsak sört gyártanak, és nem ólomkatonákat. Saját dolgozói sörözőjük van, ahol, ha kedvük van, meló után kiengedhetik a gőzt.

És nem sajnálták a pénzt: összekalapáltak egy jó kis megnyitót is a mellé, hogy a tankokkal, szállítással járó plusz költségekkel elindították azt a folyamatot, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak a hazai sörgyártók közül. Odett koncerttel, árnyékszínházzal, egy kicsit saját magukat is ünnepelve a kábé fél éves előkészületek és munka után.

Egy kis lépéssel közelebb vagyunk Csehországhoz, ahol állítólag 750 helyen árulnak hasonló megoldású tanksört, és évente 70 millió korsó fogy tankokból. A tanksörök megjelenésével biztosan új szabályok jönnek a magyar piacra is. A kocsmáknak egyre komolyabban el kell gondolkozni, hogy milyen különlegességeket kínálnak, mert lassan nagyon kevés lesz, hogy van “kétféle csapolt, meg három üveges”.

Disclaimer: a Dreher az Egy nap a városban blog hirdetője