Higgyétek el, nincs esélyetek a Borfesztivállal szemben. Maga alá gyűr, megsemmisít, mielőtt egyáltalán megmozdulhatnál.

Tavalyelőtt még megpróbáltam felállítani egy elméletet, hogyan lehet egy kóstoló sort kialakítani több mint 200 kiállító több ezer borából, de idén szakítottam a hibátlan kivitelezés vágyával. Idén hibázni akartam. Ha a hiba a célod, nem lőhetsz mellé.

Szóval az első hibát ott lehet elkövetni, hogy eleve részegen érkezel. Kifizeted a 2900 forintos belépőt, aztán még a többi pénzt a kajára és az italokra úgy, hogy eleve nem fér beléd még annyi sem, amennyit egyébként kóstolhatnál.

Én így érkeztem, de jó indokom van rá. A Bortársaság Kreinbacher pezsgőket kóstoltatott a Lánchíd utcai üzletükben, amik tényleg zseniálisak lettek. A tulajdonos felkérte Christian Forget pincemestert, hogy champagne-i módszerekkel és tapasztalattal készítsen somlói pezsgőt. Nekem az natúr és az Extra Dry lett a kedvencem, szép hosszú, kenyérhéjas-somlói ásványos ital, utóbbi 16 gramm maradékcukorral, valahol a merev elegancia és Barbie között félúton, szerintem ezzel pont a kellő izgalmat tartogatva. Széll Tamás az Onyxtól ételpárosítást is megálmodott, így újra vissza-visszakóstoltam a pezsgőket. Ez lett a vesztem.

Egyébként a fesztiválon idén nincs kuponrendszer, készpénzzel fizethetsz a standoknál. Tegnap délután még alig voltak, este is teljesen tűrhető volt a létszám. De a szombati saroktaposós sokadalomtól - amit úgy tűnik, az időjárás megvétózhat - szintén nem kell tartani, nem lesznek kilométeres sorok a fizetőeszköz-váltásnál.

A második hibát akkor követheted el, ha rögtön enni mész. A szokásos sajtkóstolós-lángosos-sült csirkés-langallós vonal mellett a fesztivál idén a Kolbicét is befogadta. Itt aztán lehet kérni mindent, ami egy időre elzsibbasztja az ízlelőbimbókat, csiliszószt, erős fűszerezésű kolbászokat mustárral leöntve, csodálatosak. Mindezt egy 2007-es Tiffán cabernet franc-nal öblítettem le, ami már épp elég koros ital, hogy kellő odafigyelést kapjon. Ne egy adag kolbászt, ugye. Hibázni jó!

A szomszédban 400-ért adják a kissé nyúlós, de azért rendben lévő, helyben készült réteseket. Ha azt vesszük, hogy a hagymás zsíros kenyér 500, szinte ingyen van.

Ilyen helyeken ehetünk többek között (szétszórták a kajás helyeket, nem egy csomóban vannak):

Ha végeztél a vörössel, jöhetnek a fehérborok. Következő hiba.

A Sandahl új bemutatkozó a Borfesztiválon, eddig még nem látogattak ki. Kicsit tartanak attól, hogy kevesen lesznek, de megnyugtattam őket, hogy szombaton nagy esőnek kell lenni ahhoz, hogy ne legyen tömeg.

Náluk csak rajnai rizlingeket lehet kóstolni, azokat viszont minden fajtában, dűlőről és iskolázásban. Van itt németes stílus, meg botritiszes, van palackérett és van friss bor, kóstolhatunk illatos és elegáns borokat. A Laundry Hanger volt a kedvencem, a későbbi évjáratok zárkózottsága itt már kinyílt, telt illattal és elegáns savakkal mutatta meg, milyen rizlingekre is képes a hazai szőlő, ha jó kezekbe kerül. Az All of a kind is megér egy próbát, olyan illatos, parfümös, amit rizlingnél még nem éreztem. Ebben már egy kis botritisz is volt.

A Petrányi standot is kipróbáltam, ez a Ford Petrányi tulajdonosának pincészete, tehát van egy kis budapesti kötődés. Nagyon nem kell erőltetni az itt kóstolást, tisztességes borokat adnak, de semmi több.

A NAV is kiállított két alkalmazottat, itt jó sok hibát el tudsz követni egyszerre, ha elég bátor vagy. Egyébként a vigyázzban álló, fegyelmezett urak készségesek, jó humorúak, de sajnos nincs náluk egy csepp lefoglalt bor sem, pedig azt hittem, azt kóstoltatják. Van viszont tanácsadás, nem csak jövedéki adóval kapcsolatban - szerintem SZJA bevallást is lehet vinni nekik -, és ingyen osztogatják a stresszlabdáikat. Értitek, NAV-os stresszlabda, óriási.

A Pfneiszl standjánál alacsony savú borokat kóstolhatunk, ami nagyon jól jön azoknak, akik képesek eltelni savakkal tíz-tizenöt pohár után. Ritka a jó bor, aminek nincs markáns savgerince. Na, itt ilyeneket is találunk.

A Távoli világ a legkeresettebb, ez a bor Sopronban termesztett külföldi fajták házasítása, Shiraz, Carmenere, Zinfandel, Sangiovese és Malbec kerül bele. Ami az adott évben beérett, az kerül a borba, tehát nagyon demokratikus. El nem hittem volna a kóstolás után, hogy Magyarországon készült a bor, ha nem mondják. Ráadásul bio: 2006-ban átálltak erre a művelésre, 2009-től pedig már használhatták a megnevezést.

Külföldi borokat is kóstolhatunk, többek között az IFDT standjánál, vagy mellette, a bordeaux-i sátorban, egy igazi odavalósival. Az árak a 490 forintos deciártól (ez alacsonynak számít a fesztiválon) egészen az 5290 forintos kóstolóig tartanak. Én ellőttem nekik az átlagos vásárló szemszögéből teljesen logikus kérdést: melyik az, aminél már elmondhatom, hogy ittam egy jó bordeaux-it? 890 forintot fizettem egy 2011-es Chateau Laroche Jeubert-ért. Rendben volt, az árához képest viszont kevés, így inkább visszaeveztem a magyar oldalra.

A Nyilas standja ebben az állapotban már szinte mágnesként vonzza a tekintetet:

Egy könnyed stílusú cabernet franc-t kóstoltam. Itt is két hölgy a borász, szóval megválaszolhatjuk a kérdést, hogy vajon a női borászok tényleg másként állnak-e a szőlőhöz, mint a férfiak. Egyébként én azt mondom, igen.

A Szöllősi pincénél mernek kérdezni is:

A végén leültem az Irie Maffia koncertjére, és néztem, ahogy Busa István gyári melós szövegeire úgy csápol előttem egy fehérgalléros, mintha ő is kelt volna már a reggel hatos műszakra. Aranyosak voltak így együtt. Az estét a Szent Tamás standjánál öblítettem le, egy édes furmint-hárslevelű párossal. Jó befejezés volt.

Egyébként a fesztivál helyszíne változatlanul gyönyörű, a standok ugyan néha kaotikus elrendezésűek (Egri Csillag standot és egy villányi borászt is találtunk az Egri Csillag és a Villányi sétánytól jó messze), és az eső is esik, de ettől még lehet jókat kóstolni. És hibázni, mennyi-mennyi lehetőség van hibázni!

A fel- és lejutásra a liftet javaslom továbbra is az Attila út felől, most már ugyan 200 forint egy menet, de legalább van már pénzváltó automata. Én egy ötezrest dobtam be, a csilingeléstől pedig úgy éreztem, nyertem valamit.

A rendezvény vasárnapig látogatható. A belépővel együtt 10 ezer forintot szánjatok rá legalább, ha egy estére mentek.