English

Egy nap a városban

A svéd gyorsétterem, ami lenyomta a McDonald’s-ot: MAX

Magyarósi Csaba 2014 június 30.
Címkék: gasztro

Ha Svédországban jársz, és velem egy forgatás miatt pont ez történt, elég hamar fel fog tűnni a MAX nevű nemzeti hamburgerlánc. Nemzeti abban az értelemben, hogy ez a svéd McDonald’s, az éttermek ott vannak minden nagyobb városban és az autópálya melletti leállókban is. Szóval egyértelmű volt, hogy ide ugrunk be kajálni, mivel nem volt túl sok időnk két forgatás között, meg amúgy is kényelmetlenül magasak, már-már svájciak voltak az árak a legtöbb étteremben.

A MAX Európa legrégebbi hambugerlánca, 1968-ban alapították és most már az egész régióban ott van a cég: Svédországban, Norvégiában, Dániában és Dubajban. Oké, Dubaj nem pont a régióban van, de a befektetők valamiért ezt gondolták a következő logikus lépésnek. És mivel amúgy is terjeszkedni akarnak, sőt, az oldalukon elhelyezett hitvallás szerint a MAX lesz a legjobb gyorséttermi lánc a világon, felfoghatjuk úgy is, hogy kijelölték a terjeszkedésük természetes határait, és már csak annyi a dolguk, hogy belakják a Dánia és Dubaj közti apró földsávot.

Mindenesetre otthon elképesztően népszerűek: a MAX az egyetlen olyan gyorsétteremlánc a világon, amelyiknek sikerült lenyomnia a McDonald’s-ot, az amerikaiaknak ugyanis több városból is ki kellett vonulniuk a MAX népszerűsége miatt. És a vásárlók is boldogabbak: 40 százalékuk volt elégedett a szolgáltatással, míg a mekinél és a Burger Kingnél ez az arány csak 17-19 százalékos Svédországban. Az éttermekben csak svéd zenét játszanak, majdnem mindenhol van ingyen wifi (mondjuk ez a konkurensekre is igaz) és az ételeket mindig frissen készítik el, hiányoznak a konkurenseknél megszokott tárolótálcák az eladók mögül.

Az éttermek viszont ezt leszámítva kábé mindenben a szokásos nemzetközi trendekbe illeszkednek, hasonlók a feliratok, a hasonló az elrendezés, mint egy mekiben, csak itt a termináloknál előre is tudsz fizetni, hogy a pultnál már senkivel se kelljen beszélned, csak át kelljen venned a dobozkádat. Ja, és különbség az is, hogy a menü mellé kiírják, hogy mennyi szén-dioxid-kibocsátással járt a létrehozása (az enyém: 3,3 kiló).

DSC05623.JPG

DSC05624.JPG

Cheese’n’Bacon szendvicset kértem, amiért majonézzel együtt 105 svéd koronát fizettem: 3,6 ezer forintért már érdemes villantani, hiszen ez a magyar áraknál kétszer, a Nyugat-Európában megszokottnál jó 30-40 százalékkal drágább, bár Svédországban a mekiben sem érezhetően olcsóbbak az ételek, szóval a magas ár önmagában nem indokol semmit.

De a MAX még ehhez képest is csalódás volt, semmi emlékezetes nem történt ezzel a hamburgerrel. Ami így nézett ki:

A zsemle átlagos, a hús kifejezetten száraz és túlságosan darabos, nem különösebben finom, ami igaz a szószokra és a zöldségekre is. Amikor ettem, csak arra tudtam gondolni, hogy végtelenül száraz és fantáziátlan a menü, ami nemcsak a 3,6 ezer forintos ár miatt furcsa, hanem a MAX helyi népszerűsége mellett is. Amit látszólag semmi sem indokol: értettem volna, ha az ebédem jobb, vagy legalább más, mint az egyszerű mekis kaja, de inkább csak olyan volt, mint egy kicsit túl szikkadtan felszolgált időszakos menü bármelyik Magyarországon is elérhető gyorsétteremben.

Este aztán már több időnk volt a vidéki kúriában, ahol megszálltunk, és ahol meleg étellel vártak minket. Persze húsgolyóval. A vacsora szarvasból készült, 5800 forintba került és így nézett ki:

DSC05676_1.JPG

És kimondottan jó volt. Ha Svédországban jártok, ne engedjetek a gyorséttermek csábításának, mert se nem jók, se nem olcsók és kis utánajárással alig valamivel drágábban rendes kaját is tudtok venni magatoknak.