Valahogy úgy történt, hogy az Appleblogra kommentelt valaki Simon István Facebook-azonosítóval egy jópofát, én meg rákattintottam a profiljára. Onnan meg a munkahelyére, a Mészáros utcai zöldségboltra. Rutinból ránéztem a posztokra, amiket már jó rég nem frissítették, aztán elkezdtem mosolyogni. Aztán nevetni. Aztán röhögni. Úgy olvastam végig a teljes Facebook-oldalt, az összes bejegyzést, mint valami Kázmér és Huba képregényt.

A kedvenceim:

Én mondjuk utálom, ráadásul már-már idegesítően egészséges, de ha szeretitek, vigyetek tőlem csicsókát. Állítólag most van a szezonja. Házi lekvárok is érkeztek, köztük a már jól ismert 1kg-os szilvalekvár.

Érkezik még bio gránátalmalé Grúziából (vadon termő gránátalmából préselik), 1l 1550 ft, igazán csekély összeg az örök élet lehetőségéhez képest.

Szóval nézzetek be az üzletbe, és az se tántorítson el benneteket, ha a megszokott kedves és csinos hölgy helyett időnként egy-egy marcona alak áll a pult mögött. A társammal muszáj néha beugranunk zárásra, és olyankor úgy kell viselkednünk, mintha igazi főnökök lennénk.
/Ha nem láttok senkit a pult mögött, akkor a sarokban olvasunk.Köszönjetek hangosan!/

Egy szó:MEDVEHAGYMA.
Szerdától hagyományos, jövő héttől bio minősítésű.
...
Van egy jó receptem is:
Félkilós szték (nekem) közepesen átsütve, hasábburgonyával, barbecue szósszal.
Ja, és a tetején egy medvehagymalevéllel. Isteni!

Sajnos nagyon kevés lájkoló volt az oldalon (jelenleg 84 darab), főleg ahhoz képest, hogy a megszokott, mára már unalmassá vált céges közösségi kommunikációhoz képest ez szépirodalom. Olyan kifinomult önirónia és humor sütött a bejegyzésekből, ami önmagában szórakoztató, hát még ha mögé képzeled, hogy ezt tényleg egy zöldségbolt-tulajdonos írta.

Azonnal írtam Istvánnak, aki kissé furcsállta a dolgot:

Én lennék az értelmi szerző, és értetlenül állok a lelkesedésed előtt. Ezzel együtt szívesen látunk a boltban, bár nem tudom, hogy eléri a te vagy az olvasóid ingerküszöbét egy egyszerű zöldségüzlet.

Így hát elmentem.

És nem is értem, miért szerénykedett István, hiszen az üzlete 1935 óta üzemel megszakítás nélkül zöldségesként. Nem merte állítani, hogy ez a legrégibb zöldséges Budapesten, de közel lehet hozzá.

Az üzletben a szokásos friss zöldség-gyümölcs felhozatalon túl ilyeneket találtam.

Házi lekvárok, István felesége készíti:

Erdélyi zakuszka, ezt közösen a család, szabad tűzön, jó társaságban:

Gyümölcslevek:

Birsalmasajt:

Egy kép a boltról a múlt század közepéről:

És István, a legszórakoztatóbb zöldségboltos.

Nem lepődtem meg, amikor kiderült, hogy négy éves kora óta szinte megállás nélkül olvas. A beszédében néhány Rejtő-utalást is hallani, de egyébként a 20. század előtti szépirodalmi regényeket kedveli. Egy időben rá volt kattanva a szkeptikus fórumra, mint törzskommentelő, napi 4-5 órát foglalkozott az oldallal. Aztán összeveszett a blog üzemeltetőivel, és felhagyott ezzel a szenvedélyével, ami alighanem a házasságát mentette meg - ezt ő állította nevetve.

Erdélyből (pontosabban a Partiumból, Nagyváradról) érkezett Magyarországra a 89-es forradalom után. Barátaival, Attilával és Györggyel együtt (utóbbival 42 éve ismerik egymást) belevágtak a pápalátogatás kapcsán egy Budapest-Nagyvárad közvetlen buszjárat indításába, ami annyira bejött, hogy néhány hónap után már saját buszt is tudtak venni. Dőlt a pénz. Aztán kiszálltak a dologból, és István és György 96-ban zöldségest nyitott az Alagút utcában, kilenc éve pedig ezt az üzletet vették át.

Amikor kezdték, egy zöldséges az országos átlagbér kábé nyolcszorosát vitte haza. Ők ugyan ketten voltak, de így is szép summa jutott rá és a társára. A hipermarketek megjelenésével egyre nehezebb lett a helyzet, az emberek megvettek mindent egy helyen, és ezzel nehezen versenyeznek a mai napig.

Még az is kevés, hogy jobb minőségű, frissebb árut kínálnak, van, hogy olcsóbban, mint a hiperben. Azt is csak a törzsvendégek tudják értékelni, hogy István figyelmezteti őket, ha mondjuk sérült almát csomagoltak a kosarába, inkább kicseréli nekik azt egy hibátlanra.

Egyébként a hátsó pulton most is ott feküdt egy kinyitott regény, mellette egy francia nyelvkönyv. Nyugat-Afrikából hívta egy ismerőse, hogy talán van idénymunka. És akkor megy, mert pénzt már csak úgy tud megtakarítani, ha külföldön próbálkozik, a boltjából csak a fennmaradásra valót tudja megkeresni.

Nem mindig találkozhattok vele az üzletben, egy alkalmazott van bent egész nap (ős is szuper fej egyébként István szerint), csak az esti zárásra érkezik be a két főnökúrból az egyik, hattól nyolcig. Ha arra jártok, menjetek be, vásároljatok, vagy simán csak nézzétek a Facebook-oldalát. Megkértem, hogy támassza fel hamvaiból a humorbombáit, és legyen az ő "őszinte zöldséges" karaktere a mi szórakozásunk.

Mészáros utcai zöldséges
Cím: Budapest, I. kerület, Mészáros utca 8.
Nyitva: Hétfőtől péntekig 8-20 óra között, szombaton 8-tól 14-ig, vasárnap pedig 9-től 14-ig