English

Egy nap a városban

Werkposzt - így készül az Egy nap a városban

szucsadam 2013 október 04.
Címkék: rólunk olympus werk

A poszt támogatója az Olympus, aki a titokban elkészíthető jó minőségű fotókhoz biztosította a kompakt gépeket.

Régóta tervezzük, hogy elmondjuk, hogyan dolgozunk az Egy nap a városban blogon. Hát most tessék.

P9260102.JPG

A dolog ott indul, hogy hallunk helyekről ismerősöktől, barátoktól, és természetesen tőletek (köszönjük!), amiket érdemes kipróbálni, megnézni: éttermek, kajáldák, bárok, kiállítások, színházi darabok, egy ház, egy dísz, egy lakás vagy lépcsőház. Vagy bármi, ami miatt jobban lehet szeretni a várost. Természetesen kapunk megkereséseket éttermektől, kávézóktól, szórakozóhelyektől, múzeumoktól, galériáktól, kiadóktól is. Ezeknek alapvetően örülünk, ha nem fulladunk bele el az email-áradatban, általában küldünk is egy köszönőlevelet. A helyszínt felírjuk a listánkra, hogy amikor legközelebb arra járunk, benézzünk. Általában be is nézünk. De van néhány alapszabály, amit ezzel kapcsolatban fontos tudni mindenkinek, aki új helyet nyit:

  • Nem érdemes minket meghívni úgy, hogy "megmutatjuk, mit tudunk, csak szólj ide előre, és itt leszek". Nagyon kivételes esetben teszünk ilyet, általában akkor, ha már ismerjük a helyet, és meg akarjuk ismerni a tulajdonost. Egyébként váratlanul megyünk, és egyszerű vendégként is távozunk, mert csak így kaphatjuk meg ugyanazt, amit az olvasóink is kapnak.
  • Szívesen elmegyünk étteremmegnyitókra, zártkörű eseményekre, ha ráérünk, de erről valószínűleg nem fogunk írni.
  • Érdemes a hely megnyitása előtt megkeresni minket, és szólni, hogy új hely nyílik. Nem meghívni, csak jelezni a tényt. Ez nagy segítség lenne nekünk is, de a helyek sokszor nem foglalkoznak ilyesmivel: hetekkel a nyitás, hónapokkal a Facebook-kampányuk után küldenek levelet, hogy elmehetnénk, mert nem jön senki hozzájuk. Örülünk, ha segítségére lehetünk egy jó helynek a felfutásban, de nem vagyunk mentőangyalok, akikre bárkinek lehet számítani az utolsó pillanatban.

Csabával tehát van egy-egy listánk, amin többnyire nincsenek azonos elemek. Volt már, hogy ugyanazt a helyet ketten néztük meg, és az volt a befutó, aki előbb írta meg a posztot. Olyan is volt, hogy egyszerre írtuk meg a posztot, és az egyik nagyrészt kukában végezte. Az utóbbi két évben viszont valahogy kialakult az a telepatikus képesség, hogy különösebb egyeztetés nélkül sem megyünk el ugyanarra a helyszínre.

Fontos még, hogy megpróbáljunk észrevétlenek maradni. Egy kiállításon, vagy egy tömegeseményen nyilván senkinek nem tűnünk fel, az éttermekben pedig reménykedünk, hogy nem így köszönnek: "tesztelni jöttetek, fiúk?" Ritkán, de előfordul. Ilyenkor azzal nyugtatjuk magunkat, hogy nem tudnak tíz perc alatt jobb alapanyagokat keríteni a konyhában, mint amijük van, és a szakács sem tanul meg jobban főzni, ha nyomás alá kerül. Legfeljebb egy picit.

Ha minden jól megy, és kihozták az ételt, lehet feltűnés nélkül fotózni. Megpróbálunk rejtve maradni, felemelni az asztal alól a gépet, rákattintani a kajára, és vissza. Hogy ezek után mégis jó minőségű képek szülessenek, kompakt gép kell, lehetőleg valami jobb minőségű. Ami kicsi, tehát mindig nálunk lehet, mégis nagyságrendekkel jobb képeket készít, mint egy átlagos okostelefon.

Az akció tehát így néz ki:

P9260034.JPG

Az eredmény pedig valami ilyesmi:

P9260032.JPG

Előfordul, hogy lemerül a kompakt, vagy épp nincs nálunk, ekkor persze kénytelenek vagyunk mobillal fotózni. Így jártam a 2010-es hamburger túránk utolsó állomásán, a finálén, ahol a Greshamben ötezerért ettem a gourmet burgert, és csak ezt tudtam mutatni nektek:

IMG_0771.JPG(a fotó iPhone 4-gyel készült)

Tuti senki nem kapott kedvet hozzá. Én viszont azóta mindig magammal viszem a teljes bloggerfelszerelést: laptop, fényképezőgép, fejhallgató, diktafon, törülköző. Törölköző mindig legyen nálad. Sose tudhatod.

Csaba például így állt neki kóstolni nemrég, előpakolva látjátok a vidámparkos videóhoz használt állványt, vagy két kompakt gépet, kábeleket, a laptopot, mellette két SD kártyát, meg mellesleg a hamburgert, amit a munkától agyonnyomva még nem tudott elkezdeni:

P9260002.JPG

Ami fontos nekünk: lehetünk néha bénák, mert szerencsére úgy látszik, elnézitek nekünk. Ritkán dolgozunk a tesztposztjaink során profi fotóssal, aki hatalmas géppel, feltűnően, előre megbeszélt időpontban érkezik, és fél napig készíti a tökéletes illusztrációt. Ami tök jó, de nem fér össze a mi módszerünkkel.

A lenti képen például épp egy holland-olasz párnak rajzolom le, milyenek is a magyarok, ráadásként egy receptet is írtam nekik a lapra. A képet elemezve rájöhetünk, hogy még csak nem is én készítettem, a mellettem ülő nézőtárs kapta fel a mellettem heverő munkaeszközt. Ilyen is van, legalább újra szembesülök vele, milyen egy kopasz blogger.

P9250084.JPG

Végül a blogos együttműködésekről is néhány szót. A blog alapjai az elmúlt 3,5 évben semmit sem változtak, ma is hisszük, hogy attól lesz jó az oldal, ha hiteles. Ennek egyik eleme, hogy nagyon odafigyelünk arra, hogy milyen együttműködést vállalunk el, és mire mondunk nemet.

Ezt már a blog indulása előtt tisztáztuk, de nyilván az évek alatt kristályosodtak ki a keretek. Ennek megfelelően fizetett pr poszt például csak úgy szerepelhet a blogon, ha erre külön felhívjuk a figyelmet, most már az írás elején és a végén is. Támogatott anyag lehet egy programajánló írás, mint például legutóbb a Csupanő, esetleg egy szolgáltatás bemutatása, mint a Flight Refundnál. Vagy olyan, mint ez a poszt, a kedvenc verziónk: a tartalomban szabad kezet kapunk, az Olympus kérése csak annyi, hogy az ő gépeiket használjuk a fotók készítésénél, és erre hívjuk fel a figyelmet.

A blog rólunk, egyben rólatok szól. Rólunk, mert a mi életünkbe érkező benyomásokat, élményeket írjuk meg, ha jól éreztük magunkat Budapesten, vagy máshol. És rólatok, mert olyan élmények ezek, amiket ti is bármikor megszerezhettek, ha utánunk csináljátok a mutatványt. Mi nem pacsizunk le sem a Costesben, sem a sarki hentesnél, hogy "na adj valamit, amit más nem kap". Legfeljebb akkor, ha törzsvendégek vagyunk, az meg kijár mindenkinek.

Ha vannak további kérdések, kommentekben igyekszünk válaszolni.

olympus posztala.jpg

süti beállítások módosítása