Nemrég felkerült a TED oldalára egy videó, ami után alapvetően kezdtem el másként gondolni a városi közlekedésre:
Ez tehát egy elektromos jármű, a lehető legkisebb, legkönnyebb, leghatékonyabb kivitelben. 10 kilométert tud megtenni egyetlen töltéssel, 15 perc alatt feltölthető, 1000 kilométernyi utat tehetünk meg vele 1 dollárnyi energiával (átszámítva 230 forint, a hazai árakon persze más lenne, de ilyen árfekvésnél ez szinte mindegy is). Mivel 5-6 kilós, könnyen a hátunkra vehetjük egy speciális hátizsákkal, amibe szerintem valahogy még a bukósisakot is bele lehetne applikálni. A San Franciscói dombokon 20 30 kilométer per órával lehet felfelé haladni vele, erőkifejtés nélkül, így valószínűleg a budai oldalon is hasonlóan teljesítene.
Eddig a biciklire gondoltunk úgy, mint a legjobb városi közlekedési eszközre. És sok szempontból ez így is van, a jövőre érkező BuBival meg főleg. Utóbbi rendszer pont a kerékpár legnagyobb problémáját számolja fel: ezt a járművet ugyanis nem vihetjük magunkkal bárhová, nem mehetünk be vele az épületekre, nem liftezhetünk fel vele a hatodikra. Ott kell hagyni az utcán, lezárni, lakatolni, félteni.
A Boosted Boards, ez a könnyű, elektromos gördeszka viszont bárhová magunkkal vihető. Bármikor leszállhatunk róla, és vissza. Felszállhatunk vele a buszra vagy a villamosra. Maximális szabadságot ad tehát, a haladás közben is: nem veszünk igénybe több helyet a közlekedésből, mint a saját testünk. Arra fordul, úgy gyorsul, lassul, amerre és amennyire dőlünk vele - kicsit úgy, mint a Segway. Aki viszont fél ettől az irányítástól, egy távirányító is jár hozzá, amivel a kezünkből is irányíthatjuk a deszkát. Persze nem való mindenkinek, egyensúlyérzék és gyakorlás nélkül veszélyes lehet. De egyáltalán nem korosztályfüggő - gondoljunk csak a budapesti roller-ladyre.
kép forrása: Bánki Eszter, Picasa
A Boosted Boards projekt tavaly szeptemberben startolt a Kickstarteren, ahol a kitűzött 100 ezer dollár helyett csaknem félmilliót sikerült összekalapozniuk a készítőknek. Hatalmas érdeklődés övezte, és a fiúk ügyesen építettek a közösségre, elérték, hogy írjon róluk szinte minden releváns lap, többek között a Cnet, a TechCrunch, az Engadget. Elérték, hogy a terméküket bemutathassák idén a TED-en is, ahol általában ez nem megszokott.
Kicsit, mintha forradalmat csinálnának, egy olyan dolog újragondolásából, ami évtizedek óta létezik. Az elektromos gördeszkából egyből sztár lett, mert odatette magát az ügy mellé néhány fiatal, tehetséges ember Kaliforniából. Hirtelen mindenki ilyet szeretett volna. Megúszni a gyaloglást, meg az átszállásokat rövidebb távokon, meg egyáltalán: ez egy újabb esély, hogy a sok autót kiváltsuk valami szerethetőbb dologra a belvárosban. És noha még csak prototípus szintjén létezik a dolog, a BuBi mellé én már BoBo automatákat vizionáltam.
Aztán megláttam az árát: 1300 dollár plusz a szállítás. Bumm.
Hirtelen mindent újragondoltam. Ebből így nem lehet forradalom. Miután félmillió dollárt összekalapoztak a fejlesztésekre, vagyis megúszták az első beruházást, nem tudtak ésszerű árat tartani. 300 ezer forintért kevesen vesznek majd elektromos gördeszkát. Hiszen hasonló eszközt 100-300 dollárért lehet rendelni online, persze azok nehéz, nagy monstrumok, de készen vannak, és működnek. Tizedannyiért.
Veszik majd a Boosted Boardsot, én is erősen gondolkodom rajta. Aztán használjuk is majd egy ideig, ha egyszer elkészül, de soha nem lesz belőle divat. Nem változtatja meg a világot. Hoz egy kis pénzt a készítőknek, ad egy kis örömöt a geekeknek, meg a városi közlekedőknek.
Kár érte. Pedig ebben sokkal több van.