English

Egy nap a városban

Ilyen lesz a budapesti bringakölcsönző

szucsadam 2011 szeptember 20.
Címkék: bicikli bubi

A közeljövő egyik legjobban várt és legizgalmasabb fejlesztése a BuBi (Budapesti Bicikli). Az európai nagyvárosok mintájára nálunk is kiépítenének egy rakás önkiszolgáló kölcsönző pontot, ahonnan elvehetünk egy biciklit, majd a célunkhoz legközelebbi kölcsönző ponton letennénk azt, kifizetve a bérleti díjat, ami nyilván jóval alacsonyabb lenne, mint a hagyományos biciklikölcsönzőkben. Egy korábbi posztunkat a rendszerről itt olvashatjátok.

Ez az, ami felfrissíthetné Budapest belvárosának közlekedési felfogását és képét, egyúttal kevesebb autót jelenthetne, de ami még fontosabb: egy új, egyszerű és olcsó közlekedési formát adna a kezünkbe. Felpattannánk egy biciklire az Oktogonon, és 5-10 perc múlva a Szabadság téren lehetnénk például, a tekerés ellenére is kényelmesebben, gyorsabban, mint bármilyen más módszerrel.

A közbringa rendszer kialakítását a BKK intézi, nagyrészt uniós támogatásból. A közel nettó 1,1 milliárd forint összköltségű projektet mintegy 900 millió forint európai uniós támogatással valósítják meg.

Az elképzelés szerint aki szeretné használni a rendszert, egyszer regisztrálna egy alacsony díjért, utána pedig óradíjat fizetne a tárolóhelyekről elvitt biciklikre. A fejlesztés során a Margit híd és a Petőfi híd között a pesti oldalon, a Nagykörút-Városliget-Újpest rakpart, a budai oldalon a Széna tér-Margit körút–Duna-part és a Pázmány Péter sétány által határolt térségben 74 (Pesten 58, Budán 15, a Margitszigeten 1 db) állomásról lehetne elvinni, oda visszahozni a bringákat, az I., II., V., VI., VII., VIII., IX, XI. és XIII. kerületben több mint 1000 kerékpárral, gyűjtőhelyenként 20 férőhellyel.

Természetesen egy rakás kérdésünk van még, de a remek hír az, hogy remélhetőleg ma választ is kapunk mindegyikre.

A dolog ugyanis már annyira közel került, hogy szeptember 22-én, vagyis holnapután a BuBi kiépítéséről ünnepélyesen aláírják a szerződést. Ma pedig szakmai fórumot nyitnak, amire meghívták az Egy nap a városban blogot is.

Szóval nemsokára elindulok, hogy többet megtudjak a BuBi-ról, és megosszam veletek. Ez a poszt frissül majd, érdemes visszanézni később.

Vitézy Dávid, BKK vezérigazgatója arról beszél, hogy a kerékpáros forgalom nő, a forgalomszámlálás duplázódást mutatott az elmúlt években (a grafikon szerint kábé 2006 óta). Ez a trend úgy tűnik, folytatódik, mert Vitézy szerint egyrészt divat lett tekerni, másrészt a benzinárak is segítenek ebben. A cél nem az, hogy csak kerékpárral közlekedjenek egyre többen, hanem hogy a kerékpár belekerüljön a közlekedési láncba.

A közbringa alapvető haszna egyértelmű, az agglomerációból vagy máshonnan autóval érkezők, esetleg a belvárosban élők használhatják a bicikliket, de megváltozik a város arca is. Az európai nagyvárosokban egyértelműen tapasztalható a változás: akik ezen a rendszeren belül próbálják ki először a tekerést, rászoknak, és ez a trend nagyon is mérhető.

Közben a szórólapokból kiderül, hogy az első fél óra ingyenes lesz, ha regisztrálunk, akár folyamatosan ingyen bringázhatunk rövidebb távokon. Vitézy szerint ez a cél: minél hosszabb időre vesszük igénybe a kerékpárokat, annál többe kerül majd (exponenciálisan), hogy arra ösztönözzék az embereket, minél kevesebb ideig foglalják a járműveket.

Egy másik képen látszanak a bicikliállomások helyei is, rákattintva letölthető a teljes pdf.

Fontos, hogy speciális kerékpárokat szerezzenek be, egyrészt a lopások csökkentése (nincs értelme ellopni egy egyedi kerékpárt, amit nem lehet eladni), másrészt az egységes arculat miatt. Még nem dőlt el, pontosan hogyan fognak kinézni a kerékpárok. Reklámfelületek nem lesznek a biciklin. Kamerarendszert építenek ki, amivel figyelik a gyűjtőpontokat.

Számítanak arra, hogy amikor a rendszer beindul, és népszerűvé válik, kialakulnak a más nagyvárosokban is tapasztalható problémák: fel akarnak venni biciklit, de az adott helyen nincs több, vagy lerakná a biciklit, de nincs szabad hely. Megpróbálják ezeket a problémákat kezelni, de nincs kétség, hogy a bővítés lesz végül a megoldás, hiszen az európai nagyvárosokban tízezres mennyiségben állnak a kerékpárok, míg itt csak ezres nagyságrendet terveznek.

A magyar körülmények között nem elképzelhető, hogy a személyes regisztrációt követően egy-egy kölcsönzés során 50 ezer forintos összegeket zároljanak, mint ami máshol gyakorlat, itt megpróbálják valahogy kinyitni a szolgáltatást mindenki felé. Hogy pontosan mit ért ez alatt, nem fejtette ki Vitézy.

Most épp ezt a videót nézzük, és a külföldi megoldásokról hallgatunk előadást:

Dalos Péter elmondta, hogy a chipkártyás rendszerek megjelenésétől látható, hogy a közbringaprogramok száma rohamosan megnőtt a világban, ekkor lett kellően biztonságos a rendszer. A következő hónapokban számos ilyen rendszert nyitnak meg világszerte, 2011-ben összesen 53 BuBi épül a világban.

És arról, hogy mekkora sikerre számítanak: a budapestiek és az agglomerációban élők között végzett felmérés szerint az emberek 45 százaléka használná a BuBit. Nem kell ehhez feltétlenül szemléletváltás: Koppenhágában Dalos szerint azért használják a kerékpárt, mert gyors és egyszerű.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen rendszer bevezetése után nagyobb lesz a közlekedésbiztonság. Csökken az autósok átlagos sebessége, és a gyalogosok gázolása is kimutathatóan csökken, mondja Dalos. A tapasztalatlan, bizonytalan kerékpárosok ráeresztése a városra tehát még jó is lehet összességében. De az autósok bizony meg fogják érezni a BuBit.

Kérdésként hangzott el, hogy ha 2013-ban elindul a BuBi, és hónapok alatt kiderül, máris kevés, mennyi időbe telik majd a bővítés. Vitézy elmondta, olyan tendert próbáltak kiírni, hogy lehetőség legyen a gyors bővítésre, valamint próbálják úgy tervezni, hogy a várostól gyorsan le lehessen hívni plusz forrást. Tisztában annak vele, hogy bukás lenne, ha hónapok alatt telítődne a rendszer, és nem lenne szabad bicikli.

Somodi László a BKK-tól elmondta, informatikai rendszert alakítanak ki, amik a kerékpárok helyét, a fizetést és a foglaltságot is nyomon követi, vagyis megnézhetjük majd interneten, hogy hol mennyi bicikli van. Kerékpárfoglalást egyelőre nem lehet majd online intézni.

Nem Csepel bicikli lesz, de nem is versenybicikli, valami ilyesmi:

Nem szabványalkatrészekből épül, hogy az alkatrészeket se legyen értelme ellopni. GPS-szel szerelik fel a biciklit.

12, 22 és 30 férőhelyes tárolók lesznek. A kerékpárokat szállító, mozgató teherautók elektromos hajtásúak lesznek, és a kezelők alapvető javításokat tudnak majd végezni a bicikliken, hogy ne kelljen kivonni a forgalomból apró problémák miatt a járműveket.

Bencze-Kovács Virág a BKK-tól arról beszél, hogy összetett tervet valósítanak meg, amivel átalakítják a belvárost úgy, hogy kerékpárbarát legyen. Az autóbuszsávok kerékpározhatóvá tétele szintén napirendi pont. Az egyes intézkedések:

Kérdésként hangzott el, hogy a biciklik lezárhatóak lesznek-e máshol is az állomásokon kívül is. A dokkolón kívül is le lehet zárni a kerékpárokat, de csak saját zárral és csak saját felelősségre. Vagyis ha a biciklit ellopják a használat alatt, a kárt a használónak minden esetben meg kell téríteni. A regisztrációs díj egyszeri lesz, nem lesz éves díj, és noha nem akarnak nagyobb összegeket lefoglalni a használók bankszámláján, valamilyen módon ellenőrizni fogják, hogy aki kölcsönöz, az meg tudja-e fizetni az esetleges kárt.

Összességében elmondható, hogy a BKK terve alaposnak tűnik. Megpróbálnak eleve bővíthető szerződést kötni, számítva a nagy keresletre, a kerékpártárolókat a mai kornak megfelelően alakítják ki, a kerékpárok foglaltságát ellenőrizhetjük, a bicikliket elosztó autók pedig karban is tartják a járműveket. A kölcsönzést is remekül gondolták ki (még ha egyelőre nincs is forintosítva a dolog): az első fél óra ingyenes, utána pedig progresszíven nő a díj, hogy ne foglaljon le senki órákra egy biciklit, csak utazásra használja. Külön meglepetés, hogy nemcsak regisztrált BuBi-felhasználók kölcsönözhetnek majd, hanem bizonyos keretek között bárkinek lehetősége lesz kölcsönözni. És ami talán a legfontosabb: átalakítják a belvárost, hogy alkalmasabb legyen a kerékpárok befogadására, ez pedig mindenképpen haszon, és akár kölcsönzünk biciklit, akár nem, egy élhetőbb, szerethetőbb belváros alakulhat ki, kevesebb autóval.

· 1 trackback