Péntek reggel hazajöttem három napra a szülővárosomba. Hétvégén lesz a tízéves osztálytalálkozóm, ráadásul az autómnak is most jött el az éves szervize, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a győri márkaboltban általában olcsóbban, korrektebben és jobban dolgoznak, mint sok pestiben. Nem volt ez másképp most sem: amikor egy apró hiba miatt megnézettem az egyik fővárosi kerületben a Fiatomat, szóltak, hogy a fékbetéteket azonnal cseréljem le, mert még vagy ötszáz kilométer van bennük, aztán elkezdik ledarálni a tárcsát.
Szóltam is a győrieknek, hogy olajcsere után nézzenek rá, aztán fél órával később hívtak, hogy kész az autó, számoljunk el. A részletes számlán azonban sehol sem volt fékbetét, mert kiderült, hogy az még körülbelül húszezer kilométeren keresztül bírja, "elég lesz jövő ilyenkor, vagy hetvenezer kilométer környékén ránézni" - mondta a szervizesek vezetője.
Ez a szerelő-ügyfél-viszony olyan, mint a bizalom köre, aki benne van, az erős jogosítványokkal bír, aki kiesik belőle, annak nehéz visszatérnie. Jellemző, hogy a nagyobb javításokra 120 kilométerről is Győrbe hozom az autót, amit egyébként eleve itt vettem, egyszerűen azért, mert nagyobb volt a bizalmam az eladók iránt, a pesti szalonokban valahogy kevésbé éreztem az őszinte törődést.
Pedig ez egy ilyen szakma, ez hozza a pénzt: ha valaki elhatározza, hogy milyen autót akar, már csak az akció meg a bizalom dönt a márkakereskedők között. Előbbi persze csak pénzkérdés, ebben a fordulóban nyerhetnek erőből is az eladók, de nem is feltétlenül az a legjobb ügyfél, aki az utolsó fillért is kialkudja (bár válság idején valószínűleg csak ilyen ügyfél van).
Nem átverni a vásárlót viszont egyszerűen hozzáállás, világnézet kérdése, ami középtávon biztosan meghálálja magát. Én például ha még veszek új autót (az értékvesztés miatt vannak fenntartásaim), akkor az jó eséllyel Alfa lesz, és akkor meg már biztos, hogy ebben a győri boltban fogom leperkálni a pénzt. Nem pont erre, mert ez nem tetszik,
de természetes volt, hogy az Giuliettát is a győri szalonban próbáltam ki pár hete (kanyarban zseniális, teljesítményben kicsit vérszegény a 120 lóerős motor, a forma viszont nekem határozott visszalépésnek tűnik a 159-es agresszív irányvonalához képest).
Arra bíztatok mindenkit, hasonlóan, mint a tegnapi jegyfoglalós posztban, hogy bármilyen szolgáltatásról is legyen szó, amikor sikerült kiválasztanunk a legolcsóbb helyeket, akkor azok közt már ne az utolsó fillérek döntsenek, hanem a kiszolgálás és a hozzáállás minősége. Erősödjenek meg azok a cégek, akik hisznek a vevő-eladó-kapcsolatban, és hulljanak el, akik csak élősködnek rajtunk.
Szerintem nemsokára írok egy posztot a budapesti, nem márkaboltos szerelőmről is, akinél a másik, már nem garanciás autómat javíttatom. Ő az egyik legmegbízhatóbb, legjobb kezű figura ebben a szakmában, ráadásul feltűnően gyakran javíttatnak nála viszonylag új Lamborghiniket is, ami a legmenőbb dolog az autós-szerelő szakmában.