Most elmondom, nekem milyen egy ideális őszi szombat délelőtt.

Későn kelek, természetesen.

Zsebre vágok néhány ezer forintot, és célba veszem a Múzeum körutat. A Kálvinról indulok, és sorban bemegyek minden antikváriumba. Beleolvasok a szépirodalmi könyvekbe, végigpillantok a polcokon, és mindig találok egy-egy olyan példányt, amit annak idején könyvárból kölcsönöztem, és azóta nem láttam a boltok polcain új kiadásban. Vagy olyat, amit mindig el akartam olvasni, de addig nem jutottam, hogy hazavigyem.

A Múzeum körúton bóklászás kellemes a hűvös időben, amikor az üzletbe lépve a fűtés miatt még nem kezdünk vetkőzni, izzadni, és nem mellékesen az olvasnivalók beszerzése külön élménnyé teszi a vadászatot.

Körülbelül nyolc éve főleg Hrabalra és Kunderára vadásztam errefelé, szerencsétlenségemre akkoriban adták ki a két cseh legtöbb művét új kiadásban, ezért aztán szinte minden antikváriumban azonnal felvásárolták az összeset, ami nemcsak hiánycikké tette az említett könyveket, de fel is verte az árukat. Gondolom ez úgy működik, hogy aki meg akarta venni a könyvesboltban, elnézett ide is, és ha olcsóbban megkapta, kifizette az akkoriban a boltihoz képest 50-60 százalékos árat. Ha rosszabb állapotban volt a könyv, még kevesebbet.

Most már van Kundera, Hrabal bőven, megszűntek slágernek lenni, viszont az árak magasabbnak tűnnek. 1300-1400 forintért árulták az akkori sikerkönyveket, amiket online rendelés esetén 1800-1900 forintért megkapunk. Így én már inkább újonnan veszem meg.

Az antikváriumok szombaton tízkor nyitnak, és kettőkor zárnak. Ezután nyílik meg az út a földre terített pokrócon dolgozó magánzóknak, akik szintén itt árulják a portékát, ami persze aranyos dolog, csak soha nem vennék tőle semmit. Egyrészt semmije sincs, másrészt dohos, koszos példányokat árul. Nem is értem, valaki vesz ilyen árustól valammit?

A Központi Antikváriumra érdemes hagyni egy kicsit több időt, ez a legnagyobb példány a környéken, egyben az út legvégén található. Itt vásároltam múlt szombaton egy a budapesti kávéházakról szóló könyvet, ami szinte ordít egy posztsorozatért a blogon. Hamarosan megtudhatjátok tehát, hol volt a legmenőbb kávézni a 20. század elején, és mi áll most ezen kávéházak helyén.

Hazaérve engedjünk tele a kádat jó meleg vízzel, mehet bele habfürdő, aromaterápia, amit akartok, válasszunk ki egy levadászott könyvet, és merüljünk bele az olvasásba. Nekem már itt a könyv, csobog a víz.